„Festetics Rudolf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Makcukr (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „'''Festetics Rudolf''' Grófi családból származó magyar utazó. Utazásai során bejárta a Csendes-óceáni szigetvilágot. Életrajz 1865. szeptember 15-én s…”
Címke: formázatlan
 
ennyit minimum
1. sor: 1. sor:
{{wiki}}
'''Festetics Rudolf'''
'''Festetics Rudolf'''



A lap 2015. március 29., 13:43-kori változata

Sablon:Wiki Festetics Rudolf

Grófi családból származó magyar utazó. Utazásai során bejárta a Csendes-óceáni szigetvilágot.


Életrajz

1865. szeptember 15-én született Párizsban. Három éves korában édesapja meghalt. Elvégezte a bécsi Thereziánumot, s néhány évig huszár hadnagyként Magyarországon szolgált. Leszerelt, majd Amerikába ment. 1892-ben San Francisco-ban feleségül vette Ella Haggint, egy millomos lányát. A hozományból tengerjáró yacht-ot épített, amelyet Tolnának nevezett el. Ezen feleségével együtt 8 évig tartó utazásra indult. Úti élményeit írja le Emberevők között című visszaemlékezésében. Elvált, majd újra megnősült. Második felesége Alice Wertherbee, szintén egy milliomos lánya volt. Hozományából Festetics megépítette a Tolna II-t. Ismét tengerre szállt. Hajóján két zendülés is kitört, de a gróf mindkettőt leverte. Feleségének azonban elege lett a kalandokból, és elvált tőle. 1931-ben harmadszor is megnősült. Gyermeke nem született. Halála 1943-ban következett be, azonban pontos időpontja, helye és oka ismeretlen.


Emberevők között

Festetics és felesége 1893. október 9-én indultak el San Francisco-ból. A kalandok már az indulás előtt elkezdődtek: a gróf tudomására jutott, hogy lázadás készül ellene. Ennek ellenére elindultak és Festeticsnek sikerült felszámolnia a zendülést, igaz, a feleségét a lázadók egy megrendezett baleset során megsebesítették. A Szamoa-szigeteken találkozott R. L. Stevensonnal, egy híres íróval. Vele együtt Festetics majdnem államcsínybe keveredett, amelyet csak Stevenson hirtelen halála akadályozott meg. Ausztráliában fél évre megpihentek, majd az emberevők szigetei (Új-Hebridák, Salamon-szigetek, Bismarck-szigetek) felé vették az irányt. Sokak figyelmeztetése ellenére Festetics megpróbált a vademberek közelébe férkőzni. A bennszülöttek bemutattak emberevő-szertartást a tiszteletére, egyszer pedig még fejvadászatra is elvitték. Amikor egyszer Festetics az embereivel az esőerdőben barangolt és elfogyott az élelmük, egy elhagyott faluban talált, emberi húslében pácolt zöldségeket fogyasztott. Ezért később „európai kannibál”-nak titulálták. Útja során Festetics komoly figyelmet fordított a bennszülöttek használati tárgyainak gyűjtésére. Körülbelül 1600 db tárgyat hozott el, ezek közül a legtöbbet cserével szerezte meg, vagy ajándékba kapta. Előfordult olyan is, hogy a gróf az emberáldozatok koponyáit akarta hazavinni, és miután az emberevők ezt megtagadták tőle, ellopta a koponyákat. A könyvet Festetics sok évvel utazása után írta meg. Számos kép található benne, amiket a gróf útja során készített, rendszerint a bennszülöttekről. Feltételezhetően Festetics kalandjai nem mindig fedik teljesen a valóságot, ennek ellenére lebilincselő olvasmány.


Források

Balázs Dénes: Magyar utazók lexikona, Horányi Gábor: Magyar világjárók újabb kalandjai, Festetics Rudolf: Emberevők között