„Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
63. sor: | 63. sor: | ||
===1A. Terminál=== |
===1A. Terminál=== |
||
Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in ablaknál ma már csak a [[Charter]] és [[Diszkont légitársaság]]ok (többek között az [[easyJet]], a [[Norwegian Air Shuttle]]) kezelik utasaikat. |
Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in ablaknál ma már csak a [[Charter]] és [[Diszkont légitársaság]]ok (többek között az [[easyJet]], a [[Norwegian Air Shuttle]]) kezelik utasaikat. |
||
===2. Terminál === |
|||
Az 1960-ban átadott terminál volt a reptér egyedüli utasfogadó épülete az 1-es terminál megépítése előtt. Kezdetben itt kezelték az érkező és induló utasokat, később már csak az indulókat. Utaskezelést ma már nem végeznek ezen a terminálon. 2012-ben a [[British Airways]] és az [[Aeroflot]] is elhagyták végleg, és más terminálon kaptak helyet. 2013-ban minden tevékenység megszűnt, ma csupán átjáróként szolgál a B, C és D utaskapukhoz és itt működik az újonnan létesített keleti beszállókártya ellenőrző. |
|||
A lap 2015. március 23., 22:47-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
Flughafen Wien-Schwechat | |||||||||||||
IATA: VIE ICAO: LOWW | |||||||||||||
Adatok | |||||||||||||
Elhelyezkedés | Schwechat Ausztria | ||||||||||||
Kiszolgált város | Bécs | ||||||||||||
Megnyitás | 1954 | ||||||||||||
Üzemeltető | Flughafen Wien AG | ||||||||||||
Névadó | Bécs (szövetségi főváros) | ||||||||||||
Tszf. magasság | 183 méter | ||||||||||||
Utasforgalom | 22 483 158 (2014)[1] | ||||||||||||
Teherforgalom | 277 532 (2014) [1] | ||||||||||||
Gépmozgás | 244 600 (2014) [2] | ||||||||||||
Átszállási lehetőségek | Bahnhof Flughafen Wien | ||||||||||||
Futópályák | |||||||||||||
| |||||||||||||
Elhelyezkedése | |||||||||||||
é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″ | |||||||||||||
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) Ausztria legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az Austrian Airlines, a NIKI (Air Berlin leányvállalata) valamint a Tyrolean Airways (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3]. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[1]A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.
Fekvése és megközelítése
Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető S-Bahnnal, City Airport Trainnel, valamint A4-es autópályán.
Története
A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[4] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[5]
1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.
A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai Terminál 2 építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center) két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Caro Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance Skylink terminál (3-as terminál), amely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.
Terminálok
1. Terminál
2013 januárja óta főleg az Air Berlin és a NIKI utaskezelője. De a British Airways, az Air France és a Turkish Airlines is itt kezelik utasaikat.
1A. Terminál
Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in ablaknál ma már csak a Charter és Diszkont légitársaságok (többek között az easyJet, a Norwegian Air Shuttle) kezelik utasaikat.
2. Terminál
Az 1960-ban átadott terminál volt a reptér egyedüli utasfogadó épülete az 1-es terminál megépítése előtt. Kezdetben itt kezelték az érkező és induló utasokat, később már csak az indulókat. Utaskezelést ma már nem végeznek ezen a terminálon. 2012-ben a British Airways és az Aeroflot is elhagyták végleg, és más terminálon kaptak helyet. 2013-ban minden tevékenység megszűnt, ma csupán átjáróként szolgál a B, C és D utaskapukhoz és itt működik az újonnan létesített keleti beszállókártya ellenőrző.
-
1. Terminál -
1A. Terminál -
2. Terminál (Az 1960-ban épített régi utaskezelő csarnok) -
3. Terminál
Utaskapuk
Utasforgalmi adatok
Helyezés | Úticél | Utasok | Helyezés | Úticél | Utasok | |
---|---|---|---|---|---|---|
Európa és Törökország | 16 | Brüsszel | 399.083 | |||
1 | Frankfurt | 1.181.301 | 17 | Róma | 378.973 | |
2 | London | 929.276 | 18 | Milánó | 343.266 | |
3 | Zürich | 919.906 | 19 | Stuttgart | 341.577 | |
4 | Párizs | 835.104 | 20 | Hannover | 304.197 | |
5 | Düsseldorf | 779.653 | Interkontinentális | |||
6 | Berlin | 733.090 | 1 | Dubaj | 450.619 | |
7 | Moszkva | 627.192 | 2 | Tel-Aviv | 328.251 | |
8 | München | 562.001 | 3 | Bangkok | 262.639 | |
9 | Hamburg | 557.530 | 4 | New York | 171.892 | |
10 | Isztambul | 550.871 | 5 | Lárnaka | 165.621 | |
11 | Amszterdam | 498.549 | 6 | Tokió | 155.148 | |
12 | Bukarest | 493.478 | 7 | Washington | 129.032 | |
13 | Barcelona | 439.150 | 8 | Toronto | 120.982 | |
14 | Szófia | 420.476 | 9 | Delhi | 116.134 | |
15 | Koppenhága | 420.136 | 10 | Kairó | 111.425 |
Jegyzetek
- ↑ a b c Presseaussendungen (német nyelven). Vienna International Airport, 2015-01-20. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ a b c Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat (német nyelven). Austrian Wings, 2014-01-01. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Flughafen Schwechat (német nyelven). Wien Konkret, 2014-10-13. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ LOWW Wien Schwechat (német nyelven). x-plane.at. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.
- ↑ S. 59. (PDF; 5 MB)