„Sztálingrádi Madonna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
A kép módosította |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Sztálingrádi Madonna''' [[Szűz Mária]] híres képe, amelyet egy német katona, [[Kurt Reuber]] orvos hadnagy rajzolt [[Volgográd|Sztálingrádban]] (a mai [[Volgográd]]) [[1942]]-ben, a [[sztálingrádi csata]] idején. |
A '''Sztálingrádi Madonna''' [[Szűz Mária]] híres képe, amelyet egy német katona, [[Kurt Reuber]] orvos hadnagy rajzolt [[Volgográd|Sztálingrádban]] (a mai [[Volgográd]]) [[1942]]-ben, a [[sztálingrádi csata]] idején. |
||
[[File: |
[[File:1942-12-24 Stalingradmadonna anagoria.jpg|thumb|upright 1.32|''Sztálingrádi Madonna szerkesztése'', Kaiser-Wilhelm-Gedächtniskirche]] |
||
Eredetije [[Berlin]]ben, a [[Kaiser Wilhelm-emléktemplom]]ban látható, másolatait a [[berlini katedrális]]ban, a [[coventryi katedrális]]ban és a [[volgográdi katedrális]]ban állították ki, mint a [[második világháború]]t egymás ellen vívók megbékélésének jelképét.<ref name="Perry7">Perry, p. 7.</ref> |
Eredetije [[Berlin]]ben, a [[Kaiser Wilhelm-emléktemplom]]ban látható, másolatait a [[berlini katedrális]]ban, a [[coventryi katedrális]]ban és a [[volgográdi katedrális]]ban állították ki, mint a [[második világháború]]t egymás ellen vívók megbékélésének jelképét.<ref name="Perry7">Perry, p. 7.</ref> |
||
A lap 2015. március 22., 15:00-kori változata
A Sztálingrádi Madonna Szűz Mária híres képe, amelyet egy német katona, Kurt Reuber orvos hadnagy rajzolt Sztálingrádban (a mai Volgográd) 1942-ben, a sztálingrádi csata idején.
Eredetije Berlinben, a Kaiser Wilhelm-emléktemplomban látható, másolatait a berlini katedrálisban, a coventryi katedrálisban és a volgográdi katedrálisban állították ki, mint a második világháborút egymás ellen vívók megbékélésének jelképét.[1]
A kép 120×90 centiméter nagyságú szénrajz, amely Máriát kendőbe burkolózva ábrázolja, amint a gyermek Jézust arcához közel tartja. Jobb szegélyére Reuber, aki protestáns lelkész volt, a Licht, Leben, Liebe („Fény, Élet, Szeretet”) szavakat írta János evangéliumából. A bal oldalon ez szerepel: „Weihnachten im Kessel 1942”, azaz „karácsony a körletben, 1942”. A német Kessel szó körülkerített katonai területet jelent – a korabeli náci sajtóban a bekerített német hadseregre előszeretettel használták a „Sztálingrád erőd” kifejezést.[2]
Története
Kurt Reuber 1942 decemberében rajzolta meg a képet. A következőket írta:
„Sokáig gondolkodtam, mit rajzoljak, és végül egy Madonna, vagyis anya és gyermek mellett döntöttem. A fagyos földbe vájt lyukat műteremmé változtattam. A hely túl kicsi, hogy jól lássam a képet, ezért egy zsámolyra másztam, hogy felülről nézhessem. Az egészet többször is összedöntik, a ceruzáim a sárba tűnnek. Nem tudom mire tenni a képet, csak egy házilag készült, egyenetlen asztallapra, ami éppen csak befér. Nincsenek meg a megfelelő anyagok, így papírnak egy orosz térképet használok. De le se tudom írni, mennyire belemerültem a madonnám megrajzolásába, és milyen sokat jelent nekem.”
„A kép így néz ki: az anya és a gyermek feje egymás felé hajolnak és mindkettőjüket beborítja egy nagy köpeny. A szándék szerint ez a 'biztonságot', az 'anyai szeretetet' szimbolizálja. Emlékeztem Szent János szavaira: fény, élet és szeretet. Mi többet adhatnék hozzá? Ezt a három dolgot akartam sugallni az anya és gyermek ismerős képével és az általuk képviselt biztonságot.” [3]
Hozzátette, hogy
elmentem a bunkerekbe, elvittem a képet és beszélgettem az emberekkel. Ahogy ott ültek! Mintha a drága otthonukban lennének, az anyjukkal, szabadságon.[3]
Később Reuber kifüggesztette a rajzot a bunkerében, az egysége ünneplése közepette, amit úgy írt le, mint a keresztényi odaadás pillanatát, melyben valamennyi parancsnoksága alatt álló katona osztozott.
Amikor az ősi szokás szerint megnyitottam a karácsonyi ajtót, a bunkerünk deszkaajtaját, a bajtársak csak álltak ott, elbűvölten és túl meghatottan, hogy megszólaljanak az agyagfalon lévő kép előtt… Az egész ünneplés a kép hatása alatt zajlott és elgondolkodva olvasgatták a szavakat: fény, élet, szeretet… Parancsnok, vagy egyszerű katona számára egyaránt a kép mindig a külső és a belső szemlélődés tárgya volt.[4]
A Madonnát a 16. páncélos zászlóalj parancsnoka menekítette ki az ostromgyűrűből, az utolsó géppel, amely elhagyta a körülkerített 6. hadsereg ellenőrizte területeket.[1] Reuber maga nem volt ilyen szerencsés. Amikor a 6. hadsereg végül megadta magát, fogságba esett és egy szovjet hadifogolytáborban halt meg 1944-ben.[2]
A Madonnát és Reuber leveleit átadták a családjának. Náluk is maradtak, amíg Axel Springer rá nem vette Reuber élő gyermekeit, hogy adományozzák a képet a berlini Kaiser Wilhelm-emléktemplomnak. Springer, Reuber gyermekei és Lajos Ferdinánd porosz herceg (az emléktemplom kuratóriumának tagjaként) jelen voltak a felajánlási ünnepségen 1983 augusztusában.[5]
Hatása
Röviddel a háború után publikálták a rajzot és Reuber leveleit. A haditengerészet káplánja, Arno Pötzsch „Sztálingrád Madonnája” címmel verseskötetet adott ki.[6] A mű a megbékélés hatalmas erejű szimbólumává vált a hidegháború időszakában és része lett a sztálingrádi csata és a második világháború legendáriumának a német köztudatban.[7]
A hadifoglyok Madonnája
Reuber a hadifogságban 1942 karácsonya körül festett egy második Madonnát is. Ebben az időben Sztálingrádtól 1000 kilométerre északkeletre, a jelabugai táborban tartották fogva. A kép a hadifoglyok újságja számra készült. „A foglyok Madonnája” címet adta neki. A következő karácsonyt Reuber már nem érte meg, néhány héttel később, 1944. január 20-án meghalt.[8]
Források és jegyzetek
- Joseph B. Perry, 'The Madonna of Stalingrad: Mastering the (Christmas) Past and West German National Identity after World War II', Radical History Review, Issue 83 (Spring, 2002), pp. 7–27.
- The Stalingrad Madonna, with image, feldgrau.com
