„Paul Dirac” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
a átdolg
29. sor: 29. sor:
}}
}}
[[Fájl:Dirac, Paul (1902-1984).jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Mellszobra Cambridge-ben]]
[[Fájl:Dirac, Paul (1902-1984).jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Mellszobra Cambridge-ben]]
'''Paul Adrien Maurice Dirac''' ([[Bristol]], [[Anglia]], [[1902]]. [[augusztus 8.]] – [[Tallahassee]], [[Florida]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1984]]. [[október 20.]]) [[Egyesült Királyság|brit]] [[Nobel-díj]]as ([[1933]]) [[fizikus]], a [[kvantummechanika]] egyik megalapozója, [[Wigner Jenő]] sógora.
'''Paul Adrien Maurice Dirac''' ([[Bristol]], [[Anglia]], [[1902]]. [[augusztus 8.]] – [[Tallahassee]], [[Florida]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1984]]. [[október 20.]]) [[Egyesült Királyság|brit]] [[Nobel-díj]]as [[fizikus]], a [[kvantummechanika]] egyik megalapozója, [[Wigner Jenő]] sógora.


== Kutatási területe ==
== Kutatási területe ==
A [[relativitáselmélet|relativisztikus]] [[kvantummechanika]] alapegyenletének, a [[Dirac-egyenlet]]nek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű [[antirészecske|antirészecskéjének]]. Ezt [[pozitron]]nak nevezte el.
A [[relativitáselmélet|relativisztikus]] kvantummechanika alapegyenletének, a [[Dirac-egyenlet]]nek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű [[antirészecske|antirészecskéjének]]. Ezt [[pozitron]]nak nevezte el.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
=== Korai évei ===
=== Korai évei ===
Paul Dirac [[Anglia|Angliában]] született, [[Bristol]]ban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a [[svájc]]i [[Wallis kanton|Wallis/Valais kantonból]], és foglalkozásszerűen [[francia nyelv|franciát]] tanított. Anyja eredetileg [[cornwall]]i volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, [[Egyesült Királyság|a brit]] középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.
Paul Dirac [[Anglia|Angliában]] született, [[Bristol]]ban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a [[svájc]]i [[Wallis kanton]]ból, és foglalkozásszerűen [[francia nyelv|franciát]] tanított. Anyja eredetileg [[cornwall]]i volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, a brit középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.


Dirac [[villamosmérnök]]nek tanult a [[Bristoli Egyetem]]en, [[1921]]-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban [[matematika]]i fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a [[cambridge]]-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A [[Cambridge-i Egyetem]]en kezdett el érdeklődni az [[általános relativitáselmélet]] és a születőben levő [[kvantummechanika]] iránt. [[Ralph Fowler]] irányításával dolgozott.
Dirac [[villamosmérnök]]nek tanult a [[Bristoli Egyetem]]en, [[1921]]-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban [[matematika]]i fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a [[cambridge]]-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A [[Cambridge-i Egyetem]]en kezdett el érdeklődni az [[általános relativitáselmélet]] és a születőben levő [[kvantummechanika]] iránt. [[Ralph Fowler]] irányításával dolgozott.
44. sor: 44. sor:
[[1926]]-ban kifejlesztette a [[kvantummechanika]] egy olyan változatát, mely egybefoglalta [[Werner Heisenberg]] „mátrixmechanikáját” és [[Erwin Schrödinger]] „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a [[Hilbert-tér]]nek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a [[PhD]] fokozatot.
[[1926]]-ban kifejlesztette a [[kvantummechanika]] egy olyan változatát, mely egybefoglalta [[Werner Heisenberg]] „mátrixmechanikáját” és [[Erwin Schrödinger]] „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a [[Hilbert-tér]]nek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a [[PhD]] fokozatot.


[[1928]]-ban [[Wolfgang Pauli]] nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a [[Dirac-egyenlet]]et, az elektron viselkedését leíró [[relativisztikus egyenlet]]et. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a [[pozitron]]t, az elektron [[antirészecske|antirészecskéjét]]. A pozitront fel is fedezte [[Carl David Anderson]] [[1932]]-ben a [[kozmikus sugárzás]]ban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a [[spin]]t nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött.
[[1928]]-ban [[Wolfgang Pauli]] nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a [[Dirac-egyenlet]]et, az elektron viselkedését leíró [[relativisztikus egyenlet]]et. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a [[pozitron]]t, az elektron [[antirészecske|antirészecskéjét]]. A pozitront fel is fedezte [[Carl David Anderson]] [[1932]]-ben a [[kozmikus sugárzás]]ban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a [[spin]]t nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött. [[1930]]-ban megjelent ''A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics)'' című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a [[braket-jelölés]]t, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer [[Hilbert-tér]]beli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a [[belső szorzat]]ot. Dirac ugyanekkor vezette be a [[Dirac-delta függvény]]t. [[1931]]-ben Dirac megmutatta, hogy magányos [[mágneses monopólus]]ok léte elegendő lenne az [[elektromos töltés]] megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését. [[1933]]-ban megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott [[Erwin Schrödinger]]rel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”. [[1937]]-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), [[Wigner Jenő]] testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közül [[Gabriel Andrew Dirac]] (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.

Dirac [[1930]]-ban megjelent ''A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics)'' című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a [[braket-jelölés]]t, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer [[Hilbert-tér]]beli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a [[belső szorzat]]ot. Dirac ugyanekkor vezette be a [[Dirac-delta függvény]]t.

[[1931]]-ben Dirac megmutatta, hogy magányos [[mágneses monopólus]]ok léte elegendő lenne az [[elektromos töltés]] megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését.

Paul Dirac [[1933]]-ban megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott [[Erwin Schrödinger]]rel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”

[[1937]]-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), [[Wigner Jenő]] testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, ezek közül [[Gabriel Andrew Dirac]] (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.


=== Késői évei ===
=== Késői évei ===
Dirac 1932-től 1969-ig a matematika [[Lucasian professzor]]a volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en.

Dirac 1932-től 1969-ig a matematika [[Lucasian professzor]]a volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en. A [[Dirac-díj]]at az ő tiszteletére alapították. Utolsó éveit a [[Florida State University]]n (FSU) a [[florida]]i [[Tallahassee]]-ben töltötte. Az FSU Dirac–Hellman-díját dr. Bruce Hellman alapította (Dirac utolsó [[PhD]] hallgatója) [[1997]]-ben FSU-beli kutatók kiemelkedő elméleti munkájának elismerésére.


=== Emlékezete ===
=== Emlékezete ===
Utolsó éveit a [[Florida State University]]n (FSU) a [[florida]]i [[Tallahassee]]-ben töltötte. Itt is temették el.


* Az FSU [[Dirac–Hellman-díj]]át az ő tiszteletére alapította dr. Bruce Hellman, Dirac utolsó [[PhD]] hallgatója [[1997]]-ben FSU-beli kutatók kiemelkedő elméleti munkájának elismerésére.
* Tallahassee-ben halt meg, ott is temették el.
* Emléktábláját [[1995]]-ben leplezték le a [[london]]i [[Westminsteri apátság]]ban.
* Emléktábláját [[1995]]-ben leplezték le a [[london]]i [[Westminsteri apátság]]ban.


== Források ==
== Források ==
{{commonskat|Paul Dirac}}
{{commonskat|Paul Dirac}}
* Számos angol nyelvű hivatkozás található az angol szócikkben
* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/gygeza/fsz7310/73315_317.html Györgyi Géza: Szimpozium Triesztben Paul Dirac tiszteletére], [[Fizikai Szemle]] 1973/10. 315.o.
* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/gygeza/fsz7310/73315_317.html Györgyi Géza: Szimpozium Triesztben Paul Dirac tiszteletére], [[Fizikai Szemle]] 1973/10. 315.o.
* {{MacTutor Biography|id=Dirac}}
* {{MacTutor Biography|id=Dirac}}

A lap 2015. március 13., 15:25-kori változata

Paul Adrien Maurice Dirac
Életrajzi adatok
Született1902. augusztus 8.
Bristol,  Egyesült Királyság
Elhunyt1984. október 20. (82 évesen)
Tallahassee,  USA
SírhelyRoselawn Cemetery
Ismeretes mint
Állampolgárságsvájci, angol
HázastársMargit Dirac
SzüleiCharles Dirac
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bristoli Egyetem, Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozatPhD
Munkahelyek
Cambridge-i Egyetemkutató
Szakmai kitüntetések
Fizikai Nobel-díj, Copley-érem
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Adrien Maurice Dirac témájú médiaállományokat.
Mellszobra Cambridge-ben

Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8.Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.

Kutatási területe

A relativisztikus kvantummechanika alapegyenletének, a Dirac-egyenletnek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű antirészecskéjének. Ezt pozitronnak nevezte el.

Életpályája

Korai évei

Paul Dirac Angliában született, Bristolban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a svájci Wallis kantonból, és foglalkozásszerűen franciát tanított. Anyja eredetileg cornwalli volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, a brit középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.

Dirac villamosmérnöknek tanult a Bristoli Egyetemen, 1921-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban matematikai fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a cambridge-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A Cambridge-i Egyetemen kezdett el érdeklődni az általános relativitáselmélet és a születőben levő kvantummechanika iránt. Ralph Fowler irányításával dolgozott.

Életének középső időszaka

1926-ban kifejlesztette a kvantummechanika egy olyan változatát, mely egybefoglalta Werner Heisenberg „mátrixmechanikáját” és Erwin Schrödinger „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a Hilbert-térnek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a PhD fokozatot.

1928-ban Wolfgang Pauli nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a Dirac-egyenletet, az elektron viselkedését leíró relativisztikus egyenletet. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a pozitront, az elektron antirészecskéjét. A pozitront fel is fedezte Carl David Anderson 1932-ben a kozmikus sugárzásban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a spint nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött. 1930-ban megjelent A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics) című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a braket-jelölést, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer Hilbert-térbeli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a belső szorzatot. Dirac ugyanekkor vezette be a Dirac-delta függvényt. 1931-ben Dirac megmutatta, hogy magányos mágneses monopólusok léte elegendő lenne az elektromos töltés megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését. 1933-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Erwin Schrödingerrel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”. 1937-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), Wigner Jenő testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közül Gabriel Andrew Dirac (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.

Késői évei

Dirac 1932-től 1969-ig a matematika Lucasian professzora volt a Cambridge-i Egyetemen.

Emlékezete

Utolsó éveit a Florida State Universityn (FSU) a floridai Tallahassee-ben töltötte. Itt is temették el.

Források

Commons:Category:Paul Dirac
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Dirac témájú médiaállományokat.