„Hollós Korvin Lajos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
37. sor: | 37. sor: | ||
Miután 1933-ban elvesztette állását, kizárólag az irodalomból élt. A ''Kórusművészet'' szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett. |
Miután 1933-ban elvesztette állását, kizárólag az irodalomból élt. A ''Kórusművészet'' szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett. |
||
Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt és nyolc alkalommal le is |
Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt és nyolc alkalommal le is tartóztatták, ebből ötször elítélték. 1957-től jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének. |
||
[[Fájl:Tóth Árpád sírja.jpg|bélyegkép|right|200px| [[Tóth Árpád]], Hollós Korvin Lajos és [[Tóth Eszter]] sírja Budapesten]] |
[[Fájl:Tóth Árpád sírja.jpg|bélyegkép|right|200px| [[Tóth Árpád]], Hollós Korvin Lajos és [[Tóth Eszter]] sírja Budapesten]] |
A lap 2015. március 6., 17:15-kori változata
Hollós Korvin Lajos | |
Élete | |
Születési név | Weisz Lajos |
Született | 1905. december 8. Budapest, |
Elhunyt | 1971. március 27. (65 évesen) Budapest, |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Riesz-Bartos Anna Tóth Eszter |
Gyermekei | Hollós Máté |
Pályafutása | |
Első műve | Nihil (versek, Budapest, 1928) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat. |
Hollós Korvin Lajos (Weisz Lajos, a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya.
Élete
Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.
1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért.
Miután 1933-ban elvesztette állását, kizárólag az irodalomból élt. A Kórusművészet szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat Nyugat novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett.
Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt és nyolc alkalommal le is tartóztatták, ebből ötször elítélték. 1957-től jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.
Családja
1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.[1]
Művei
- Nihil (versek, Budapest, 1928)
- Harc (versek, Budapest, 1930)
- Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
- Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
- Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
- Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
- Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
- Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
- Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
- Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
- A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
- Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
- Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
- Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
- Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
- Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
- Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
- A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
- Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
- A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
- Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
- Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)
Jegyzetek
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar életrajzi lexikon