„Purgly Emil” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Forrás: navbox |
a Horthy Miklós → Horthy Miklós (kormányzó), egyéb apróság AWB |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztria|Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztria|Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
||
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó. |
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó. |
||
==Családja== |
==Családja== |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Magyar életrajzi lexikon] |
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Magyar életrajzi lexikon] |
||
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/132.htm Országgyűlési Almanach 1935-1940] |
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/132.htm Országgyűlési Almanach 1935-1940] |
||
54. sor: | 53. sor: | ||
{{dobozvég}} |
{{dobozvég}} |
||
{{Magyarország földművelésügyi miniszterei}} |
{{Magyarország földművelésügyi miniszterei}} |
||
[[Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei]] |
[[Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei]] |
||
[[Kategória:Csanád vármegye főispánjai]] |
[[Kategória:Csanád vármegye főispánjai]] |
A lap 2015. március 2., 22:18-kori változata
Purgly Emil | |
Született | 1880. február 19. Tompapuszta, |
Elhunyt | 1964. május 13. (84 évesen) Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Széll Mária |
Gyermekei | Emília, Mária, Lajos, János |
Szülei | Purgly Lajos, Constantiny Berta |
Foglalkozása | politikus, főispán, miniszter |
Tisztsége |
|
Iskolái | Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia, Budapesti Egyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (31/1-3-20)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Purgly Emil témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19. – Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, Purgly Magdolna kormányzóné unokatestvére.
Élete
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.
Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.
Családja
1903-ban feleségül vette dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ignác államtitkár leányát, Máriát (1881–1962), négy gyermekük született:
- Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
- Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: nagysarlói Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
- Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: velikei és bessenyői Skublics Lívia (1918–1997)
- János (1909–?); neje: lázi és berniczei báró Ghillány Theodóra (1919–?)
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- Országgyűlési Almanach 1935-1940
- A battonyai plébánia története
- Purgly Emil családfája
Elődje: Ivády Béla |
Magyarország földművelésügyi minisztere 1932. február 4. – október 1. |
Utódja: Kállay Miklós |