„Endre László (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
Gróf [[Széchenyi Lajos]]sal együtt<ref name="autogenerated1" /> [[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Párt]]ot, amely 1937 augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1938]]-ban, miután [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból.<ref name="autogenerated3" /> Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.<ref>[http://www.vacegres.hu/index.php/a-telepueles-multja Vácegres település múltja] URL hozzáférés – 2013. július 1.</ref> |
Gróf [[Széchenyi Lajos]]sal együtt<ref name="autogenerated1" /> [[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Párt]]ot, amely 1937 augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1938]]-ban, miután [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból.<ref name="autogenerated3" /> Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.<ref>[http://www.vacegres.hu/index.php/a-telepueles-multja Vácegres település múltja] URL hozzáférés – 2013. július 1.</ref> |
||
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]] áprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában.<ref name="autogenerated3" /> [[Horthy Miklós]] kormányzó eredménytelenül próbálta a belügyi tárca politikai államtitkárával, [[Baky László]]val együtt leváltatni.<ref name="autogenerated1" /> 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik – a szovjet csapatok előrenyomulását követően – irányítója volt az ország kiürítésének.<ref name="autogenerated3" /> |
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]] áprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában.<ref name="autogenerated3" /> [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó eredménytelenül próbálta a belügyi tárca politikai államtitkárával, [[Baky László]]val együtt leváltatni.<ref name="autogenerated1" /> 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik – a szovjet csapatok előrenyomulását követően – irányítója volt az ország kiürítésének.<ref name="autogenerated3" /> |
||
[[1945]] márciusában [[Németország]]ba menekült, ám amerikai csapatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.<ref name="autogenerated1" /> A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.<ref name="autogenerated2" /> |
[[1945]] márciusában [[Németország]]ba menekült, ám amerikai csapatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.<ref name="autogenerated1" /> A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.<ref name="autogenerated2" /> |
||
A lap 2015. március 1., 22:29-kori változata
| Endre László | |
 | |
| a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára | |
| Hivatali idő 1944 április – 1944 augusztus | |
| Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja | |
| Hivatali idő 1938 – 1944 | |
| Született | 1895. január 1. Abony |
| Elhunyt | 1946. március 28. (51 évesen) Budapest |
| Párt | • Fajvédő Szocialista Párt • Nemzet Akaratának Pártja • Nyilaskeresztes Párt |
| Foglalkozás | jogász |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1918, jogtudomány) |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Endre László témájú médiaállományokat. | |
Endre László (Abony, 1895. január 1. – Budapest, 1946. március 28.) fajvédő politikus, belügyi államtitkár.
Élete, pályafutása
Az első világháborúban 1915-től huszártisztként vett részt,[1] többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, vitézi címet kapott.[2] 1918-ban jogi diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen.[1] 1919-ben Temesrékason, majd Gödöllőn lett szolgabíró.[3] A Tanácsköztársaság bukása után részt vett ellenforradalmi szervezetek[1] – mint például a Magyar Országos Véderő Egylet, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Kettőskereszt Vérszövetség, vagy az Etelközi Szövetség – terrorakcióiban, 1921 őszén pedig – Prónay Pál mellett, az ún. Rongyos Gárda oldalán[3] – a Burgenland elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi felkelésben a maga szervezte fegyveres különítménnyel vállalt tevékeny szerepet. 1923-ban Gödöllőn kinevezték főszolgabíróvá, mely tisztséget 15 éven át töltött be. 1935-ben jelent meg könyve Hatalom és igazság címmel, melyben szélsőséges nézeteit hangoztatta.
Gróf Széchenyi Lajossal együtt[1] 1937 tavaszán létrehozta a Fajvédő Szocialista Pártot, amely 1937 augusztusában a Szálasival kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a Nemzeti Akarat Pártjával. 1938-ban, miután Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjává választották, kilépett a pártból.[3] Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó Zsidó község középkori eredetű, a zsidó néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.[4]
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, antiszemita jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. 1944 áprilisától a Sztójay-kormányban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a magyarországi zsidóság deportálásában.[3] Horthy Miklós kormányzó eredménytelenül próbálta a belügyi tárca politikai államtitkárával, Baky Lászlóval együtt leváltatni.[1] 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik – a szovjet csapatok előrenyomulását követően – irányítója volt az ország kiürítésének.[3]
1945 márciusában Németországba menekült, ám amerikai csapatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.[1] A Népbíróság mint háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, melyet 1946. március 28-án hajtottak végre.[2]
Források
- ↑ a b c d e f Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 202. p.
- ↑ a b Endre László holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)
- ↑ a b c d e Endre László a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.)
- ↑ Vácegres település múltja URL hozzáférés – 2013. július 1.