Grafit

Grafit
Általános adatok
Kémiai név	szén
Képlet	C
Kristályrendszer	hexagonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Terméselemek
Alosztály	Félfémek és nemfémek
Azonosítás
Szín	acélszürke, vasfekete
Porszín	fénylő fekete
Fény	fémfényű, fénytelen
Átlátszóság	opak
Keménység	1–2
Hasadás	kitűnő
Sűrűség	2,15 g/cm³
Különleges tulajdonság	elektromos vezető
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafit témájú médiaállományokat.

A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotróp módosulata. Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg. Elnevezése a görög graphein 'írni' szóból származik.

Keletkezése

• Metamorf eredet – Metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
• Magmás keletkezés – Gránitpamint hidrotermális képződése is ismert.
• Meteoritásvány – Főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.

Szerkezete, megjelenése

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Å) kisebb, mint a gyémántrácsban (1,542 Å), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van der Waals-erők tartják össze. A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok mozgékonyak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.

Felhasználása

Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák, atomreaktorok.

Galéria

• 
  Grafitrács
• 
  Atomreaktor grafitmagja
• 
  0,5 mm-es grafithegy

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Grafit témájú médiaállományokat.