„Kismánya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) képek |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Népessége: 1919 |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
[[1910]]-ben 742 lakosából 568 magyar, 167 szlovák és 7 német volt. Közülük 461 róm. katolikusm 251 református, 27 izraelita, 1-1 görög katolikus, ortodox és evangélikus lakta a falut. |
[[1910]]-ben 742 lakosából 568 magyar, 167 szlovák és 7 német volt. Közülük 461 róm. katolikusm 251 református, 27 izraelita, 1-1 görög katolikus, ortodox és evangélikus lakta a falut. |
||
1919-ben 770 lakosából 585 magyar, 106 csehszlovák, 67 egyéb és 12 német nemzetiségű volt. Ebből 505 római katolikus, 246 református, 13 zsidó, 5 evangélikus és 1 görög katolikus vallású<ref>1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 54.</ref> |
|||
[[1945]] után magyar lakosságának 60%-át deportálták, helyükre szlovákok érkeztek. |
[[1945]] után magyar lakosságának 60%-át deportálták, helyükre szlovákok érkeztek. |
||
A lap 2015. február 25., 09:56-kori változata
Kismánya (szlovákul Malá Maňa) Mánya településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
Érsekújvártól 20 km-re északkeletre a Zsitva jobb partján fekszik.
Története
Mányát 1237-ben említik először, de Kismánya csak 1375-ben szerepel először írott forrásban "Kysmana" alakban. A galgóci uradalomhoz tartozott, 1386-tól a gímesi uradalom része, majd a 16. századtól kisnemeseké. A 15. században vámszedési joga volt. 1787-ben 64 házában 379 lakos élt. 1828-ban 79 háza és 548 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1905-ben cserépgyár üzemelt a településen.
Vályi András szerint "Kis Mánya. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mihályhoz közel, mellynek filiája, határja középszerű." [1]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Mánya (Kis), magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: 275 kath., 152 ref., 45 zsidó lak. Határa jó termékeny; rétjei elegendők, van nádas kaszállója is. Van itt reform. anyaszentegyház. F. u. többen. Ut. p. Verebély." [2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. Kis- és Nagymánya községeket 1962-ben egyesítették.
Népessége
1880-ban 672 lakosából 504 magyar, 103 szlovák, 34 német és 31 ismeretlen anyanyelvű volt. 350 róm. katolikus, 269 református és 53 zsidó élt a faluban.
1890-ben 773 lakosából 661 magyar, 81 szlovák, 3 német és 28 ismeretlen anyanyelvű volt. Közülük 442 róm. katolikus, 282 református, 48 izraelita és 1 evangélikus volt.
1900-ban 615 lakosából 524 magyar, 87 szlovák, 4 német nemzetiségű volt. Közülük 349 róm. katolikus, 238 református, 22 izraelita és 6 evangélikus lakta a falut.
1910-ben 742 lakosából 568 magyar, 167 szlovák és 7 német volt. Közülük 461 róm. katolikusm 251 református, 27 izraelita, 1-1 görög katolikus, ortodox és evangélikus lakta a falut.
1919-ben 770 lakosából 585 magyar, 106 csehszlovák, 67 egyéb és 12 német nemzetiségű volt. Ebből 505 római katolikus, 246 református, 13 zsidó, 5 evangélikus és 1 görög katolikus vallású[3]
1945 után magyar lakosságának 60%-át deportálták, helyükre szlovákok érkeztek.
2001-ben Mánya 2108 lakosából 2075 szlovák és 17 magyar volt.
Híres emberek
- Itt született 1835. november 14-én Dömötör László jogász, ügyvéd, méhészeti szakíró.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 54.
Külső hivatkozások
