„Neoténia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Neoténia az evolúcióban: zsákállatok már nem altörzs, érvénytelen taxon |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A neoténia szerepet játszik az evolúció folyamatában, melynek következtében a fajok jelentős fizikai változásokon mehetnek keresztül. Ilyen esetekben az adott faj neotén formája válik a kifejlett egyedek alakjává. |
A neoténia szerepet játszik az evolúció folyamatában, melynek következtében a fajok jelentős fizikai változásokon mehetnek keresztül. Ilyen esetekben az adott faj neotén formája válik a kifejlett egyedek alakjává. |
||
A [[Berrill-hipotézis]] szerint a [[gerincesek]] létrejöttében fontos szerepet játszott a neoténia. Az elképzelés azon alapul, hogy bizonyos [[ |
A [[Berrill-hipotézis]] szerint a [[gerincesek]] létrejöttében fontos szerepet játszott a neoténia. Az elképzelés azon alapul, hogy bizonyos [[előgerinchúros]] altörzs fajainak lárvaalakja erősen emlékeztet a [[fejgerinchúrosok]] altörzsébe tartozó állatokra: többek között primitív [[gerinchúr]]juk is van, amelyet felnőttkorukra elvesztenek. Az elmélet szerint a fejgerinchúrosok a zsákállatok neotén formái, és egyben a gerincesek ősei. |
||
==Neoténia az emberek esetében== |
==Neoténia az emberek esetében== |
||
A lap 2015. február 25., 02:37-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A fejlődésbiológia szempontjából neotén állapotnak nevezzük, ha egy adott faj felnőtt példánya a faj fiatalabb egyedeinek egyes jellegzetességeit megtartja (lásd pedomorfózis). A jelenség során az egyed fiziológiai fejlődése lelassul, vagy szünetel, ez okozza a juvenilis karakterisztika fennmaradását kifejlett példányokban.
A törzsfejlődés szempontjából neotén jegyeknek nevezzük azon jellegzetességeket, melyek az ősibb fajok fiatal egyedeiben hasonlóak a vizsgált faj felnőtt egyedeinél megfigyeltekhez. Az ember például számos neotén jeggyel rendelkezik a csimpánzzal összehasonlítva.
Neoténia az evolúcióban
A neoténia szerepet játszik az evolúció folyamatában, melynek következtében a fajok jelentős fizikai változásokon mehetnek keresztül. Ilyen esetekben az adott faj neotén formája válik a kifejlett egyedek alakjává.
A Berrill-hipotézis szerint a gerincesek létrejöttében fontos szerepet játszott a neoténia. Az elképzelés azon alapul, hogy bizonyos előgerinchúros altörzs fajainak lárvaalakja erősen emlékeztet a fejgerinchúrosok altörzsébe tartozó állatokra: többek között primitív gerinchúrjuk is van, amelyet felnőttkorukra elvesztenek. Az elmélet szerint a fejgerinchúrosok a zsákállatok neotén formái, és egyben a gerincesek ősei.
Neoténia az emberek esetében
A neoténia számos aspektusból vizsgálható a főemlősök, az emberi faj, a nemek és az egyes egyedek vonatkozásában. Számos kutató állítja, hogy a felnőtt emberek más emberszabásúak fiatal egyedeihez hasonló jegyekkel rendelkeznek, melyet azok felnőtt példányai elveszítenek egyedfejlődésük során. Stephen Jay Gould szerint az emberi faj a csimpánzok neoténiás faja. Elméletében azzal érvel, hogy a fiatal csimpánzok csontszerkezete majdnem megegyezik az emberével, s hogy az emberek életük végéig megőrzik a kölyök csimpánzokhoz hasonló tanulási képességeiket, melyeket a felnőtt majmok az érés során elveszítenek.
Neoténia az állatvilágban
Az axolotl (Ambystoma mexicanum) nevű kétéltű ivarérett korára is megőrzi lárvakori kopoltyúit. Ha viszont a tó, amelyben az axolotl él, kiszárad, az állat elveszti kopoltyúit, és átáll a tüdővel való légzésre.
