„Hernádkércs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.108.23.120 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
| ⚫ | |||
Szerencsi Dombság peremén A hernád folyó bal partján elhelyezkedő Település.Redszeresen járnak itt Autóbuszjáratok ,Kamionok és egyéb jármüvek . |
|||
''Kércs'' [[Árpád-kor]]i település, nevét az oklevelek [[1262]]-ben említették először ''Kerch'' formában írva. A magyar [[Kér (törzs)|Kér törzs]] tagjainak települése és abaúji várföld volt, mely a [[tatárjárás]] alatt lakatlanná vált. [[1262]]-ben [[V. István magyar király|István]] „ifjabb király” (a későbbi V. István) a lakatlanná vált várföldet a [[jászói prépostság]]nak adta. |
|||
| ⚫ | |||
Kércs másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó ''Cybryan fia Myxa'' adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták. |
|||
A honfoglalás útán királyi várbirtok A tatárjárás során elpusztult . 1262-ben V István a jászói prépostság kapta meg adományként az akkor " Kerch" Nevezetű falut .1470-ben A tállyai várnagyhoz került. A török többször kifosztotta míg 1641-ben meghódolt.A gyér lakosságot az 1711. évi pestis teljesen kipusztította . Ezt követöen 40 évig laktalannávált . A közelben lévő Vár megyékből városokból bejövő emberek ,családok népesitették újjá.1860 környékén csatolják a faluhoz önálló Préposd nevű kisközözséget . A mai nevét 1904 óta viseli . Az 1740-45 -ben épült barokk római katolikus templomát 1818-ban az akkori birtokos Fáy Ágoston építette újjá. Épülni akart egy másik nagyobb templomot ( Szent Földet ) de Mészáros József akié volt meghalt igy befejezetlen marad.Kércs másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó Cybryan fia Myxa adományos és vásárolt birtoka volt. |
|||
== Népcsoportok == |
== Népcsoportok == |
||
A lap 2015. február 24., 09:32-kori változata
| Hernádkércs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Vince[1] | ||
| Irányítószám | 3846 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 318 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 30″, k. h. 21° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 30″, k. h. 21° 02′ 55″ | |||
 Hernádkércs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Hernádkércs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádkércs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hernádkércs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.
Története
Hernádkércs (Kércs) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.
Kércs Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1262-ben említették először Kerch formában írva. A magyar Kér törzs tagjainak települése és abaúji várföld volt, mely a tatárjárás alatt lakatlanná vált. 1262-ben István „ifjabb király” (a későbbi V. István) a lakatlanná vált várföldet a jászói prépostságnak adta.
Kércs másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó Cybryan fia Myxa adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták.
Népcsoportok
A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók
- Római katolikus templom (barokk)
- Fáy-kúria
Környező települések
Felsődobsza (4 km), Kiskinizs (2 km), Nagykinizs (2 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (13 km).
Források
- Györffy György:Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek
- ↑ Hernádkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
