„II. Ordoño leóni király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: {{nemzetközi katalógusok}}
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor: 31. sor:
II. Ordoño még galiciai királyként [[913]]-ban visszafoglalta [[Évora|Évorát]], és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.
II. Ordoño még galiciai királyként [[913]]-ban visszafoglalta [[Évora|Évorát]], és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.


A leóni királyság trónjára [[914]]-ben bátyja, a gyermektelen [[I. García leóni király|I. García]] halála után került. 916-ban, [[talaverai csata|Talavera]] mellett vereséget szenvedett a móroktól, majd szövetkezett a [[Ximena-ház]]ból származó [[I. Sancho navarrai király|I. Sanchó]]val (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925), és [[917]]-ben [[San Esteban de gormazi csata|San Esteban de Gormaz]]nál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) [[918]]-ban, a [[valdejunquerai csata|valdejunquerai csatában]] ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól [[La Rioja]] területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai [[Emirátus]] az [[Omajjád-dinasztia|Omajjád-dinasztiából]] származó, rendkívül energikus [[III. Abd Al-Rahmán]] (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból [[Córdobai Kalifátus]].
A leóni királyság trónjára [[914]]-ben bátyja, a gyermektelen [[I. García leóni király|I. García]] halála után került. 916-ban, [[talaverai csata|Talavera]] mellett vereséget szenvedett a móroktól, majd szövetkezett a [[Ximena-ház]]ból származó [[I. Sancho navarrai király|I. Sanchó]]val (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925), és [[917]]-ben [[San Esteban de gormazi csata|San Esteban de Gormaz]]nál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) [[918]]-ban, a [[valdejunquerai csata|valdejunquerai csatában]] ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól [[La Rioja]] területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai [[Emirátus]] az [[Omajjádok|Omajjád-dinasztiából]] származó, rendkívül energikus [[III. Abd Al-Rahmán]] (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból [[Córdobai Kalifátus]].


[[Kép:Ordoño II de León 01.jpg|bélyegkép|180px|balra|II. Ordoño szobra [[Madrid]]ban]]
[[Kép:Ordoño II de León 01.jpg|bélyegkép|180px|balra|II. Ordoño szobra [[Madrid]]ban]]

A lap 2015. február 22., 13:26-kori változata

II. Ordoño

León király
Uralkodási ideje
914 924
ElődjeI. Garcia
UtódjaIV. Alfonz
Életrajzi adatok
UralkodóházKantábriai-ház
Született873
Elhunyt924. júniusa
León
NyughelyeLeón Cathedral
ÉdesapjaIII. Alfonz
ÉdesanyjaJimena Garcés
Testvére(i)
Házastársa1) Elvira Menéndez
2) Aragonta González
3) Pamplonai (Navarrai) Sancha
GyermekeiIV. Alfonz
II. Ramiro
Galiciai Sancho
García
Sancho
Jimena
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ordoño témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kantábriai-házból származó II. Ordoño (873924. júniusa) először Galícia királya (910924), majd León királya (914–924) volt. Apja III. (Nagy) Alfonz (848?–910), Asztúria királya (866–910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.

III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, Jimena (849?–912) is támogatta. (Ő az Arista-Íñiga-házból származó García Íñiguez (810?–882) Pamplona/Navarra királyának (860–882) a leánya és Fortun Garcés (825?–905) Pamplona/Navarra királyának (882–905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül belefáradt a konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott e három fia javára, birodalmát felosztotta közöttük, majd még ugyanebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül I. García leóni király (910–914), II. Ordoño Galicia királya és leóni király, II. Fruela Asztúria királya (910–925) és később León királya (924–925) lett.

II. Ordoño még galiciai királyként 913-ban visszafoglalta Évorát, és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.

A leóni királyság trónjára 914-ben bátyja, a gyermektelen I. García halála után került. 916-ban, Talavera mellett vereséget szenvedett a móroktól, majd szövetkezett a Ximena-házból származó I. Sanchóval (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925), és 917-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) 918-ban, a valdejunquerai csatában ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól La Rioja területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai Emirátus az Omajjád-dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus.

II. Ordoño szobra Madridban

II. Ordoñónak három, első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai gróf és felesége, Ermesinda lányától született fia is király lett:

Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót öccse, II. Fruela követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.

Források

Külső hivatkozások

Előd:
III. Nagy Alfonz
Galícia királya

910924

Utód:
II. Asztúriai Fruela
Előd:
I. García
León királya

914924