„Extenzív mennyiség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Kategória, más wiki |
a Kategória |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Például a [[térfogat]] extenzív mennyiség. Ha az anyag [[térfogat]]át tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az [[anyagmennyiség]]re vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság. |
Például a [[térfogat]] extenzív mennyiség. Ha az anyag [[térfogat]]át tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az [[anyagmennyiség]]re vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság. |
||
[[Fizikai kémia]] |
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
||
[[Kategória: Fizikai mennyiségek]] |
[[Kategória: Fizikai mennyiségek]] |
||
A lap 2007. április 25., 16:04-kori változata
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az intenzív mennyiség független a rendszer mennyiségétől, nagyságától.
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátság. Például: a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat, az energia, a hőkapacitás stb.
Az extenzív mennyiségből intenzív mennyiség képződik, ha azt tömegegységre, vagy az anyag egységnyi anyagmennyiségére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk.
Például a térfogat extenzív mennyiség. Ha az anyag térfogatát tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az anyagmennyiségre vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság.