„Lamberg Ferenc Fülöp” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
Hello world (vitalap | szerkesztései)
10 720 szerkesztés
11. sor: 11. sor:


Az [[Batthyány-kormány|első felelős magyar kormány]] megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg ''„az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.''
Az [[Batthyány-kormány|első felelős magyar kormány]] megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg ''„az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.''
[[Kép:Lamberg meggyilkoltatása.jpg|balra|bélyegkép|A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött forradalmi tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. Illusztráció, Mulattató Képesujság, 1848/37, október 7.]]


1848. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] az udvar – [[Josip Jelačić|Jellasics horvát bán]] sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes [[nádor]]ává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül [[Batthyány Lajos]]t kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, [[Theodor Baillet von Latour]], osztrák hadügyminiszterre is, akit a [[bécs]]i tömeg gyilkolt meg 1848. [[október 6.|október 6-án]].)
1848. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] az udvar – [[Josip Jelačić|Jellasics horvát bán]] sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes [[nádor]]ává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül [[Batthyány Lajos]]t kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, [[Theodor Baillet von Latour]], osztrák hadügyminiszterre is, akit a [[bécs]]i tömeg gyilkolt meg 1848. [[október 6.|október 6-án]].)

A lap 2015. február 19., 13:28-kori változata

Lamberg Ferenc Fülöp
Josef Kriehuber litográfiája (1848)
Josef Kriehuber litográfiája (1848)
Született1791. november 30.[1][2]
Mór
Elhunyt1848. szeptember 28. (56 évesen)[1]
Buda
Állampolgársága
HázastársaKaroline von Hoyos[3]
Gyermekei
  • Philipp Karl von Lamberg
  • Theresia von Lamberg
  • Heinrich von Lamberg
  • Franz Emerich von Lamberg
  • Lamberg Mária
SzüleiLuzénszky Mária Borbála
Philipp Joseph, Graf von Lamberg
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamberg Ferenc Fülöp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg) (Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.) császári és királyi altábornagy. Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az 1848–1849 évi magyar szabadságharc történetében.

Élete

Karintiából származó nemesi családban született. A család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek. Lamberg magyar honosítást nyert földbirtokos volt. 1810-ben lépett be a császári hadseregbe. 1834-től vezérőrnagyi, 1842-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó császári csapatok vezérkari főnöke lett.

Lamberg Ferenc – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került Lamberg Ferenc magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.

Az első felelős magyar kormány megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.

A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött forradalmi tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. Illusztráció, Mulattató Képesujság, 1848/37, október 7.

1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszterre is, akit a bécsi tömeg gyilkolt meg 1848. október 6-án.)

Lamberg halála új szakaszt nyitott a magyar szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az uralkodó – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a pákozdi csatavesztés híre azonban még nem – október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Lamberg, Franz Philipp Graf (BLKÖ)
  3. ↑ p13517.htm#i135168, 2020. augusztus 7.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lamberg_Ferenc_Fülöp&oldid=15639182”