„Pulszky Ferenc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→További információk: -commons |
a AWB |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
| becenév = |
| becenév = |
||
| szerepei = |
| szerepei = |
||
| munkái = Életem és korom (1880-82)< |
| munkái = Életem és korom (1880-82)<br />Magyarország archeológiája (1897-98) |
||
| díjak = |
| díjak = |
||
| kitüntetés = |
| kitüntetés = |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.museum.hu/pulszkytarsasag/ Pulszky Társaság honlapja] |
* [http://www.museum.hu/pulszkytarsasag/ Pulszky Társaság honlapja] |
||
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9803/egy/egy.html Sulinet: Egy ifjú liberális Magyarországon] |
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9803/egy/egy.html Sulinet: Egy ifjú liberális Magyarországon] |
A lap 2015. február 15., 17:25-kori változata
Pulszky Ferenc | |
Született | 1814. szeptember 17. Eperjes |
Elhunyt | 1897. szeptember 9. (82 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Walter Terézia (1819-1866) |
Gyermekei | |
Foglalkozása | politikus, régész |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.
Élete és munkássága
A jómodú család gyermeke tanulmányait Miskolcon, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerezte. Még Eperjesen, életre szóló barátságot kötött Eötvös Józseffel, a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel. Fiatalkorában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja Fejérváry Gábor (*1780–†1851), akivel többször beutazta Európát. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is.
Az utazások után joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a reformkor jelentős alakjaival így Deákkal, Kölcseyvel. Pesten kapcsolatba került olyan irodalmi nagyságokkal, mint Vörösmarty, Bajza vagy Czuczor. 1834-ben Az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője volt. 1837-ben újabb utazást tett nagybátyjával Nyugat-Európában. 1839-től Sáros vármegye követe az országgyűlésben.
1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így Ágost, Károly, Polixénia (*1857–†1921) és Garibaldi (*1861–†1926) ).
Mielőtt államtitkár lett, 1848. március 24-től április 20-ig az ideiglenes rendőri bizottmány tagja volt. Az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett pénzügyi (1848. április 29 – május 3), majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett államtitkár volt Bécsben 1848 október közepéig, egyúttal államtitkárként szeptember 9-ig a király személye körüli minisztérium adminisztratív vezetője is. Szeptember 9-től október közepéig a király személye körüli minisztérium vezetője volt. Felmentése után visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány földmívelés-, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt december 31-ig.[1] 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. 1851-52-ben, miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a magyarországi kiegyezés támogatására.
Az 1861-es választásokon Sáros vármegyében képviselőnek választották, de ekkor még nem léphetett magyar földre. Eötvös közbenjárására végül 1866-ban Pulszky is hazatérhetett Magyarországra, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. A feltételt megtartotta, sőt támogatta is Deák politikáját az országgyűlésben, előbb Szentes, majd Szécsény követeként.
Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezen gyűjteményekből jött létre az 1870-es években (Pulszky egyik barátjának, Ráth Györgynek a vezetése alatt álló) Iparművészeti, majd az 1880-as években a Szépművészeti Múzeum jogelődje, az Országos Képtár (melynek igazgatója Pulszky fia, Károly volt).
Maga Pulszky Ferenc, akit a dualizmus kultúrpápájának is neveznek, 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Nyugdíjazása után, 1872-től a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) vagy tag (Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841), később igazgató tagja (1873-tól), 1886-1895 között osztályelnöke, végül pedig másodelnöke volt (1895-től haláláig).
Szabadkőműves pályafutása
Feltehetőleg nagybátyjától és pártfogójától, a szabadgondolkozó Fejérváry Gábortól nyeri az első indíttatást a szabadkőművesség felé vezető útján. Az olasz „Dante Alighieri” nevű páholy veszi fel emigrációja alatt 1863-ban Torinóban és páholytagsága is segíti széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítést, többek között Garibaldival és Bakunyinnal. Hamarosan eléri a skót rítus 33. fokát, hazatérése után itthon részt vesz a szabadkőművesség újjáélesztésében.
1868-ban az „Einigkeit in Vaterland” (Egység a hazában) angol orientációjú páholy főmestere lesz, később megválasztják a „Szent István” páholy örökös tiszteletbeli főmesterének. Az 1870. január 30-án létrejött „Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy” első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a jánosrendi és Magyarország Nagy-Oriense) egyesülésével létrejött „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” első nagymestere.
A magyarországi szabadkőművességen belül primátusa és tekintélye megkérdőjelezhetetlen, valóságos kultusz alakul ki körülötte, 15 jánosrendi páholy tiszteleti tagja, a „3 világgolyóhoz” címzett nagy német anyapáholynak a képviselője, s a Bayreuthi Nagypáholy tiszteleti tagja.
1875-ben támogatta Hadik-Barkóczy Ilona felvételét az ungvári Egyenlőség páholyba (Magyarország Nagy-Oriense), ezért egy évig nem lehetett nagymester a Jánosrendi Nagypáholyban.
Főbb művei
- Aus dem Tagebuche eines in Grossbritannien reisenden Ungarn (Pest, 1837) – Nagy-Britanniai útleírás
- White, red, black (N.Y.: Redfield, 1853) – feleségével közösen kiadott naplójegyzetek az amerikai utazásról.
- Eszmék Magyarország története philosophiájához (Bp., 1880)
- Életem és korom (I-IV., 1880-82)
- Martinovics Ignác és társai (Bp., 1882)
- Publicistikai dolgozatok (Bp., 1889)
- Magyarország archeológiája (I-II., 1897-98)
Festmények Pulszkyról
- Borsos József: Pulszky Ferenc arcképe (1841)
- Böhm, Wolfgang: Pulszky Ferenc képmása (1849) – megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Arcképcsarnokában
Jegyzetek
- ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 370. p.
Irodalom
- Kupa László 1998: Pulszky Ferenc emlékezete, NMMÉ XXI.
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség, a szerző kiadása, Argumentum, 2005.
- Jászberényi József: „Iránta való szeretetünk szilárd és örök” , Kelet, 2004/1, 50-56
- Jászberényi József: A jánosrendi Szent István szabadkőműves páholy története, 2004, Budapest, szerzői kiadás
További információk
- Pulszky Társaság honlapja
- Sulinet: Egy ifjú liberális Magyarországon
- Pulszky Ferenc: A magyar jacobinusok (MEK)
- Concha Győző: Pulszky Ferencz (MEK
- Pulszky Ferenc. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
- Vári László: Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek. Aetas, XXVII. évf. 3. sz. (2012) 49–62. o.
Kapcsolódó szócikkek
Elődje: Esterházy Pál Antal (A király személye körüli miniszter) |
|
Utódja: Batthyány Kázmér |
- Centralisták
- Ellenzéki Párt-tagok
- Felirati (Deák) Párt-tagok
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai
- Eperjesiek
- Magyar írók
- Magyar régészek
- Magyar történészek
- Pulszky család
- MTA-tagok
- Magyarország külügyminiszterei
- Országgyűlési képviselők (Deák Párt)
- Országgyűlési képviselők (1869–1872)
- Országgyűlési képviselők (1872–1875)
- Országgyűlési képviselők (1875–1878)
- Országgyűlési képviselők (1878–1881)
- Országgyűlési képviselők (1884–1887)
- Debrecen díszpolgárai
- Magyarországi szabadkőművesek
- 1814-ben született személyek
- 1897-ben elhunyt személyek
- Magyarország államtitkárai