„Osnabrück” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
52. sor: | 52. sor: | ||
[[Kép:OS-Dom.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A dóm]] |
[[Kép:OS-Dom.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A dóm]] |
||
[[Kép:Osnabrück.JPG|bélyegkép|jobbra|260px| A városháza épülete]] |
[[Kép:Osnabrück.JPG|bélyegkép|jobbra|260px| A városháza épülete]] |
||
Osnabrück 785-ben keletkezett. [[Nagy Károly]] jelölte ki püspöki székhelyül, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. |
Osnabrück 785-ben keletkezett. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] jelölte ki püspöki székhelyül, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. |
||
1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] császár külön előjogokat is adott a városnak, a [[középkor]]ban pedig híres volt szövőiparáról. |
1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] császár külön előjogokat is adott a városnak, a [[középkor]]ban pedig híres volt szövőiparáról. |
||
A lap 2015. február 13., 17:35-kori változata
Osnabrück | |||
A város látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Alsó-Szászország | ||
Járás | Alsó-Szászország | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 780 | ||
Polgármester | Wolfgang Griesert (2013–) | ||
Irányítószám | 49074–49090 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | OS | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 167 366 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1 397,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 63 m | ||
Terület | 119,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″Koordináták: é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″ | |||
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
Osnabrück weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osnabrück témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Osnabrück város Németországban, Alsó-Szászországban.
Fekvése
A Haase völgyében, Hannovertől nyugatra Brémától délnyugatra fekvő település.
Története
Osnabrück 785-ben keletkezett. Nagy Károly jelölte ki püspöki székhelyül, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. 1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben Barbarossa Frigyes császár külön előjogokat is adott a városnak, a középkorban pedig híres volt szövőiparáról.
1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban résztvevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.
1648 október 25.-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban résztvevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.
A második világháború idejére már fontos ipari központ volt, azonban a sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.
Óvárosa nagyon régi, valamikor a 8. század körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János-templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.
Ipar
A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki a város a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.
1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.
A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központ.
Látnivalók
- Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
- Mária-templom (Marienkirche)
- Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
- Óváros
Források
- Pallas nagylexikona
- Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5
Külső hivatkozások
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)