„Kígyónyakúmadár-félék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
67. sor: 67. sor:


== Források ==
== Források ==
* {{cite journal|author= Alvarenga, Herculano M.F. & Guilherme, Edson |year=2003|title= The anhingas (Aves: Anhingidae) from the upper tertiary (Miocene-Pliocene) of southwestern Amazonia|journal=Society of Vertebrate Paleontology|J. Vertebr. Paleontol.|volume=23|issue=3|pages= 614–621|doi=10.1671/1890}}
* AnAge [2009]: [http://genomics.senescence.info/species/query.php?search=anhinga ''Anhinga'' longevity data]. Retrieved 2009-SEP-09.
* Answers.com [2009]: [http://www.answers.com/topic/darter darter]. ''In: Columbia Electronic Encyclopedia'' (6th ed.). Columbia University Press. Retrieved 2009-Sep-09.
* {{cite journal|author= Becker, Jonathan J. |year=1986|title= Reidentification of ''"Phalacrocorax" subvolans'' Brodkorb as the earliest record of Anhingidae|journal=Auk (journal)|Auk|volume=103|issue=4|pages=804–808|url=http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v103n04/p0804-p0808.pdf}}
* {{cite journal|author= Brodkorb, Pierce|year=1956|title= Two New Birds from the Miocene of Florida|journal=Condor (journal)|Condor|volume=58|issue=5|pages= 367–370|url=http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v058n05/p0367-p0370.pdf|doi= 10.2307/1365055}}
* {{cite journal|author= Brodkorb, Pierce and Mourer-Chauviré, Cécile|year=1982|title= Fossil anhingas (Aves: Anhingidae) from Early Man sites of Hadar and Omo (Ethiopia) and Olduvai Gorge (Tanzania)|journal=Géobios|volume=15|issue=4|pages= 505–515|doi=10.1016/S0016-6995(82)80071-5}}
* {{IUCN2006|assessors=BirdLife International (BLI)|year=2009|id=144621|title=Anhinga melanogaster|downloaded=09 September 2009}}
* {{cite journal|author= Campbell, K.E. Jr. |year=1996|title= A new species of giant anhinga (Aves: Pelecaniformes: Anhingidae) from the upper Miocene (Huayquerian) of Amazonian Peru|journal=Natural History Museum of Los Angeles County Contributions in Science|volume=460|pages= 1–9}}
* [[Leslie Christidis|Christidis, Les]] & Boles, Walter E. (2008<!-- "2007" -->): [http://books.google.com/books?id=SFP9P1i-PoEC&pg=PA100 ''Systematics and Taxonomy of Australian Birds'']. CSIRO Publishing, CollingwoodVictoria, Australia. ISBN 978-0-643-06511-6
* Cione, Alberto Luis; de las Mercedes Azpelicueta, María; Bond, Mariano; Carlini, Alfredo A.; Casciotta, Jorge R.; Cozzuol, Mario Alberto; de la Fuente, Marcelo; Gasparini, Zulma; Goin, Francisco J.; Noriega, Jorge; Scillatoyané, Gustavo J.; Soibelzon, Leopoldo; Tonni, Eduardo Pedro; Verzi, Diego & Guiomar Vucetich, María (2000): [http://dgisrv15.unt.edu.ar/fcsnat/insugeo/libro_neogeno/neogeno_argentina.pdf Miocene vertebrates from Entre Ríos province, eastern Argentina]. [English with Spanish abstract] ''In:'' Aceñolaza, F.G. & Herbst, R. (eds.): El Neógeno de Argentina. ''INSUGEO Serie Correlación Geológica'' '''14''': 191–237.
*{{cite journal|author= Gál, Erika; Hír, János; Kessler, Eugén & Kókay, József |year=1998–99|title= Középsõ-miocén õsmaradványok, a Mátraszõlõs, Rákóczi-kápolna alatti útbevágásból. I. A Mátraszõlõs 1. lelõhely |trans_title=Middle Miocene fossils from the sections at the Rákóczi chapel at Mátraszőlős. Locality Mátraszõlõs I.|journal=Folia Historico Naturalia Musei Matraensis|volume=23|pages= 33–78|language=Hungarian with English abstract|url=http://www.matramuzeum.hu/Personal/folia/23/03MATSZOLOS.PDF}}
* Jobling, James A. (1991): ''A Dictionary of Scientific Bird Names''. Oxford University Press, Oxford, UK. ISBN 0-19-854634-3
*{{cite journal|author= Kennedy, Martyn; Spencer, Hamish G. & Gray, Russell D. |year=1996|title= Hop, step and gape: do the social displays of the Pelecaniformes reflect phylogeny? ''Animal Behaviour''|volume=51|issue=2|pages= 273–291|doi=10.1006/anbe.1996.0028|journal= Animal Behaviour}} {{cite journal|journal= Animal Behaviour|volume=51|issue=5|pages= 1197|doi=10.1006/anbe.1996.0124|title= Erratum|year= 1996 }}
* {{cite journal|author= Mackness, Brian |year=1995|title= ''Anhinga malagurala'', a New Pygmy Darter from the Early Pliocene Bluff Downs Local Fauna, North-eastern Queensland|journal=[[Emu (journal)|Emu]]|volume=95|issue=4|pages= 265–271|doi=10.1071/MU9950265}}
* {{cite journal|author= Martin, Larry & Mengel, R.G. |year=1975|title= A new species of anhinga (Anhingidae) from the Upper Pliocene of Nebraska|journal=[[Auk (journal)|Auk]]|volume=92|issue=1|pages= 137–140|url=http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v092n01/p0137-p0140.pdf|doi= 10.2307/4084425}}
* Mayr, Gerald (2009): [http://books.google.com/books?id=P_TB72RBLLMC ''Paleogene Fossil Birds'']. Springer-Verlag, Heidelberg & New York. ISBN 3-540-89627-9
* [[Merriam-Webster]] (MW) [2009]: Online English Dictionary – [http://www.merriam-webster.com/dictionary/anhinga Anhinga]. Retrieved 2009-Sep-09.
*{{cite journal|author= Miller, Alden H. |year=1966|title= An Evaluation of the Fossil Anhingas of Australia|journal=[[Condor (journal)|Condor]]|volume=68|issue=4|pages= 315–320|url=http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v068n04/p0315-p0320.pdf|doi= 10.2307/1365447 }}
* Mlíkovský, Jirí (2002): [http://www.nm.cz/download/JML-18-2002-CBE.pdf ''Cenozoic Birds of the World''] (Part 1: Europe). Ninox Press, Prague. <!-- This should be treated with extreme caution as regards merging of species. Splits are usually good though. See also critical review in Auk121:623-627 here http://www.findarticles.com/p/articles/mi_qa3793/is_200404/ai_n9396879 -->
* Myers, P.; Espinosa, R.; Parr, C.S.; Jones, T.; Hammond, G.S. & Dewey, T.A. [2009]: [[Animal Diversity Web]] – [http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Anhingidae.html Anhingidae]. Retrieved 2009-Sep-09.
* Noriega, Jorge Ignacio (1994): Las Aves del "Mesopotamiense" de la provincia de Entre Ríos, Argentina ["The birds of the 'Mesopotamian' of Entre Ríos Province, Argentina"]. Doctoral thesis, [[Universidad Nacional de La Plata]] [in Spanish]. [http://www.bfa.fcnym.unlp.edu.ar/bfa/bases/tesis/pdf/0621_Tesis.pdf PDF abstract]
*{{cite journal|author= Olson, Storrs L.|year=1975|title= An Evaluation of the Supposed ''Anhinga'' of Mauritius|journal=[[Auk (journal)|Auk]]|volume=92|issue=2|pages= 374–376|url=http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v092n02/p0374-p0376.pdf|doi= 10.2307/4084567 }}
* {{cite journal|author= Olson, Storrs L.|year=1985 |title= The Fossil Record of Birds |journal=Avian Biology|volume=8|pages= 206–207 (Section X.G.5.c. Anhingidae)|url=http://si-pddr.si.edu/dspace/bitstream/10088/6553/1/VZ_167_Fossil_Record_of_Birds.pdf|doi=10.1016/b978-0-12-249408-6.50011-x}}
* [http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=174754 ITIS szerinti rendszer besorolása]
* [http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=174754 ITIS szerinti rendszer besorolása]
* Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft. 1990. ISBN 963-02-7705-0
* Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft. 1990. ISBN 963-02-7705-0

A lap 2015. február 11., 13:53-kori változata

Kígyónyakúmadár-félék
Evolúciós időszak: Kora miocén - jelen
Feketehasú kígyónyakúmadár (Anhinga melanogaster)
Feketehasú kígyónyakúmadár (Anhinga melanogaster)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Aequornithes
Rend: Suliformes
Család: Kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae)
Reichenbach, 1849[1]
Nem: Anhinga
Brisson, 1760
Szinonimák

a család szinonimái:

  • Anhinginae Ridgway, 1887
  • Plotidae
  • Plottidae
  • Plotinae Rafinesque, 1815
  • Plottinae
  • Ptynginae Poche, 1904

a nem szinonimái:

  • Plottus Scopoli, 1777
  • Plotus Linnaeus 1766
  • Ptinx Bonaparte, 1828
  • Ptynx Möhring 1752 (pre-Linnean)
Elterjedés
Elterjedési területük
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kígyónyakúmadár-félék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyónyakúmadár-félék témájú médiaállományokat és Kígyónyakúmadár-félék témájú kategóriát.

A kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) a madarak (Aves) osztályába és a Suliformes rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk

A kígyónyakúmadarak főleg a trópusokon és a szubtrópusokon, Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában élnek.

Megjelenésük

Nagy vízi madarak, testhosszuk 81–97 centiméter, testsúlyuk 1060–1350 gramm, szárnyfesztávolságuk átlagosan 120 centiméter. Megjelenésük nagyon hasonló a kormoránokéhoz, de hosszú, hegyes csőrükkel és S–alakú, ívelt nyakukkal a gémfélékhez hasonlítanak. Az erős nyaki izmok lehetővé teszik, hogy a madarak könnyebben vadásszanak. Amikor a hal "lőtávolban" van, a kígyónyakúmadár feje úgy pattan ki, mint egy kígyóé, amely marni készül. A nyak villámgyors mozdulata meglepi a halat, amelyet szigonyként fúr át a csőr, vagy szorít a két káva közé. A fej úgy vágódik előre, mint egy acélrugó. Maga a mechanizmus a nyolcadik nyakcsigolyán alapszik, amely ilyenkor kiegyenesedik, és előrelendíti a fejet. Felső tollazatuk fekete és fehér vagy világos barna csíkos. A nemek egyenlő nagyságúak, de a tojók tollazata világosabb és a hímek csőre hosszabb, mint a tojóké. A fiatalok tollazata hasonlít a felnőttekéhez, de sápadtabb színű. Szárnyaik szélesek és lehetővé teszik a leszálláskor a hosszú siklást. Lábujjaik között úszóhártyák találhatóak és elég esetlenül mozognak a szárazföldön. Úszásuk hasonlít a kormoránokéhoz.

Életmódjuk

A kígyónyakúmadarak viselkedése hasonló a kormoránokéhoz. Táplálékuk halakból, hüllőkből, kétéltűekből, kagylókból, rovarokból és férgekből áll. A sikerült fogás után a kígyónyakú madár felveti a fejét, hogy a hal lerepüljön róla, és elegánsan a levegőben kapja el, mindig úgy, hogy a hal feje lefelé néz. A madár már fiatal korában gyakorolja a zsonglőrködést fadarabokkal. Mivel tollazata kevésbé víztaszító, ezért ha egy időt a vízben töltött, ki kell jönnie megszáradni. Kiül egy faágra és napozik.

Szaporodásuk

Nem telepekben fészkelnek, de előfordul, hogy néhány pár kicsi csapatba szegődve fészkel. Párjukat egyszer választják ki és egész életükben azzal vannak. Fészküket gallyakból és levelekből készítik. Fészekaljuk 2–6 tojásból áll, melyet 25–30 nap alatt költenek ki.

Rendszerezés

A családba az alábbi 1 élő nem és 4 faj tartozik:

Jegyzetek

  1. Walter J. Bock (1994): History and Nomenclature of Avian Family-Group Names. Bulletin of the American Museum of Natural History, number 222; with application of article 36 of ICZN.

Források

Fordítások

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schlangenhalsvögel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Darter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk