„Astorga” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 86. sor: | 86. sor: | ||
{{portál|spanyol világ}} |
{{portál|spanyol világ}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:León települései]] |
||
A lap 2015. január 30., 12:45-kori változata
| Astorga | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Leon | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Astorga | ||
| Polgármester | Juan José Alonso Perandones (PSOE) | ||
| Irányítószám | 24700 | ||
| Körzethívószám | 24008 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 321 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 220,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 868 m | ||
| Terület | 46.78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″Koordináták: é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″ | |||
| Astorga weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Astorga egy város északnyugat-Spanyolországban Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.
Földrajz
A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte ás az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.
Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.
Történet
A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.
A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.
Látnivalók
A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Guadí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.
A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.
Édességek
Astorga nagy cukorútvonalon fekszik, ezért több édesipari nevezettsége született, ezek többek között:
- Hojaldres, különféle édes leveles-tészták,
- A Mantecado vajas fánk és
- a különféle Astorgai csokoládék, melyek a múzeumban ki is próbálhatók.
Testvérvárosok
Források
Külső hivatkozások
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023