„Extenzív mennyiség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
rejtett táblázat Címke: HTML-sortörés |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
Például a [[térfogat]] extenzív mennyiség. Ha az anyag [[térfogat]]át tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az [[anyagmennyiség]]re vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság. |
Például a [[térfogat]] extenzív mennyiség. Ha az anyag [[térfogat]]át tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az [[anyagmennyiség]]re vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság. |
||
== Összahasonlító táblázat == |
|||
<!-- |
|||
{| class="wikitable" style="width: 44em;" |
{| class="wikitable" style="width: 44em;" |
||
|+ Egymáshoz rendelhető extenzív és intenzív mennyiségek a |
|+ Egymáshoz rendelhető extenzív és intenzív mennyiségek a termodinamikában |
||
|- |
|- |
||
!style="width:15em;"| '''Extenzív'''<br>'''tulajdonság''' |
!style="width:15em;"| '''Extenzív'''<br>'''tulajdonság''' |
||
!style="width:4em;"| ''' |
!style="width:4em;"| '''jele''' |
||
!style="width:8em;"| '''SI egysége''' |
!style="width:8em;"| '''SI egysége''' |
||
!style="width:20em;"| ''' |
!style="width:20em;"| '''intenzív'''<br>'''tulajdonság''' |
||
!style="width:4em;"| '''jele''' |
!style="width:4em;"| '''jele''' |
||
!style="width:10em;"| '''SI egysége''' |
!style="width:10em;"| '''SI egysége''' |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
| [[Térfogat]] |
| [[Térfogat]] |
||
| <center>'''V'''</center> |
| <center>'''V'''</center> |
||
|<center>m<sup>3</sup> <small> |
|<center>m<sup>3</sup> <small>ill.</small> [[Liter|L]] </center> |
||
| [[fajlagos térfogat]] |
| [[fajlagos térfogat]] |
||
| <center>'''v'''</center> |
| <center>'''v'''</center> |
||
|<center>m<sup>3</sup>/[[Kilogram|kg]] |
|<center>m<sup>3</sup>/[[Kilogram|kg]] /center> |
||
|- |
|- |
||
| [[Belső energia]] |
| [[Belső energia]] |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
|<center>J/kg</center> |
|<center>J/kg</center> |
||
|- |
|- |
||
| [[Hőkapacitás]] <br> ( |
| [[Hőkapacitás]] <br> (állandó térfogaton) |
||
| <center>'''C<sub>V</sub>'''</center> |
| <center>'''C<sub>V</sub>'''</center> |
||
|<center>J/K</center> |
|<center>J/K</center> |
||
| [[fajlagos hőkapacitás]] <br> |
| [[fajlagos hőkapacitás]] <br>(állandó térfogaton) |
||
| <center>'''c<sub>v</sub>'''</center> |
| <center>'''c<sub>v</sub>'''</center> |
||
|<center>J/(kg·K)</center> |
|<center>J/(kg·K)</center> |
||
|- |
|- |
||
| [[Hőkapacitás]] <br>állandó nyomáson |
| [[Hőkapacitás]] <br>(állandó nyomáson) |
||
| <center>'''C<sub>P</sub>'''</center> |
| <center>'''C<sub>P</sub>'''</center> |
||
|<center>J/K</center> |
|<center>J/K</center> |
||
| [[fajlagos hőkapacitás]] <br>állandó nyomáson |
| [[fajlagos hőkapacitás]] <br>(állandó nyomáson) |
||
| <center>'''c<sub>P</sub>'''</center> |
| <center>'''c<sub>P</sub>'''</center> |
||
|<center>J/(kg·K)</center> |
|<center>J/(kg·K)</center> |
||
|} |
|} |
||
--> |
|||
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
||
[[Kategória:Fizikai mennyiségek| Extenziv mennyiseg]] |
[[Kategória:Fizikai mennyiségek| Extenziv mennyiseg]] |
A lap 2015. január 21., 10:36-kori változata
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az intenzív mennyiség független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. Az extenzív mennyiségek additívak, mindig előjelesen összegződnek.
- Az extenzív mennyiségek additívak (összeadódóak). Legismertebb példája a tömegek összeadhatósága.
- Az extenzív mennyiségek nagysága mindaddig változik, amíg az egyensúlyi állapot be nem következik. Ez az extenzív mennyiségek áramlásával valósul meg. Példaként tekintsünk két kamrát, amelyek egyikében oxigén van, a másikban nitrogén. Ez két különböző anyag koncentrációja. Ha a kamrák közötti falat elhúzzuk, a koncentrációk különbsége azonnal elkezd kiegyenlítődni, mégpedig úgy, hogy az oxigén beáramlik az előzőleg nitrogénnel telt térbe, a nitrogén viszont az oxigénnel telt térbe. Ez tehát a rendszert alkotó anyagok áramlásával valósul meg, és mindkét anyag megnöveli a térfogatát.
Extenzív mennyiségek jellemzése
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat, az energia, a hőkapacitás stb.
Az extenzív mennyiségből intenzív mennyiség képződik, ha azt tömegegységre, vagy az anyag egységnyi anyagmennyiségére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk.
Például a térfogat extenzív mennyiség. Ha az anyag térfogatát tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az anyagmennyiségre vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság.
Összahasonlító táblázat
Extenzív tulajdonság |
jele | SI egysége | intenzív tulajdonság |
jele | SI egysége |
---|---|---|---|---|---|
Térfogat | fajlagos térfogat | ||||
Belső energia | fajlagos belső energia | ||||
Entrópia | fajlagos entrópia | ||||
Entalpia | fajlagos entalpia | ||||
Gibbs szabadenergia | fajlagos Gibbs szabadenergia | ||||
Hőkapacitás (állandó térfogaton) |
fajlagos hőkapacitás (állandó térfogaton) |
||||
Hőkapacitás (állandó nyomáson) |
fajlagos hőkapacitás (állandó nyomáson) |