„Schaár Erzsébet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
+nemzetközi katalógusok
23. sor: 23. sor:
*[http://www.artportal.hu/lexikon/kepek/schaar_erzsebet/utca_eletnagysagu_reszlet/ Schaár Erzsébet: Utca (részlet)] Artportál
*[http://www.artportal.hu/lexikon/kepek/schaar_erzsebet/utca_eletnagysagu_reszlet/ Schaár Erzsébet: Utca (részlet)] Artportál


{{nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Schaar Erz~sebet}}
{{DEFAULTSORT:Schaar Erz~sebet}}

[[Kategória:Magyar szobrászok]]
[[Kategória:Magyar szobrászok]]
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Magyar nők]]

A lap 2015. január 15., 14:26-kori változata

Schaár Erzsébet (Budafok, 1908. július 27.Budapest, 1975. augusztus 29.) szobrász, Munkácsy Mihály-díjas (1962), érdemes művész (1972).

Mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. 1935-ben férjhez ment Vilt Tibor szobrászművészhez.

Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Először portréival keltett figyelmet a szakma és a műértő közönség körében. Jelentőségét korán fölfedezte Ferenczy Béni is.

A 40-es években kisméretű fa reliefeket, a 60-as években térbe ékelődő – némileg Giacometti szobraihoz hasonló – figurákat alkotott. Ugyanakkor számos fekvő alakot is mintázott: ágyban fekvő nőalakokat, szerelmespárokat, halott katonákat. Építészeti elemek is foglalkoztatni kezdték; ekkortól alkalmazta a könnyű hungarocellt, amelyből – mint késsel vágható, könnyen fűrészelhető anyagból – már életnagyságú tereket hozott létre. Ezekben a terekben az enteriőr és figura kapcsolata komplett, végleges egységben jelent meg.

1970-ben a Műcsarnokban életmű-kiállítása volt, majd két évvel később Antwerpenben és Genfben állított ki. 1977-ben a duisburgi Wilhelm Lehmbruck Múzeum emlékezett meg róla.

Számos köztéri szobra áll Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Tihanyban és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban van.

Az Utca

1974-ben Székesfehérváron mutatta be az eredetileg hungarocellből készült Utcát, amelynek falai között, ablakai mögött korábbi művei is megjelentek: tudósokról, politikusokról, művészekről készített portréi. Az Utca más változata egy évvel később Luzernben jelent meg. A mű 1985–91 folyamán időtállóbb gipszből is elkészült, mely fölé Janáky István tervei szerint védőépületet emeltek a pécsi Káptalan utcában.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Erzsébet Schaár
A Wikimédia Commons tartalmaz Schaár Erzsébet témájú médiaállományokat.