„Hövej” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{commons-natúr|category: → {{commonskat-natúr| AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
| kistérség = Kapuvár-Beledi |
| kistérség = Kapuvár-Beledi |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| polgármester = |
| polgármester = Horváth Istvánné<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/08/tjk08075.htm |title=Hövej települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
||
| irányítószám = 9361 |
| irányítószám = 9361 |
||
| körzethívószám = 96 |
| körzethívószám = 96 |
A lap 2015. január 13., 15:58-kori változata
Hövej | |||
Szentháromság római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Kapuvári | ||
Kistérség | Kapuvár-Beledi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Istvánné[1] | ||
Irányítószám | 9361 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 345 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 37,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 17° 01′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 17° 01′ 12″ | |||
Hövej weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hövej témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hövej (horvátul: Huvlja[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre helyezkedik el. Hövej a Répcétől és a Rábától nyugatra patakokkal szegdelt sík területen fekszik. A legközelebbi város, Kapuvár 8 km távolságra van. Vasútállomással nem rendelkezik, de közúton könnyen megközelíthető, mivel átszeli a 85-ös számú és a 86. számú főútvonalat összekötő közút. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok Kapuvárra és a környező településekre.
Története
Első okleveles említése 1280-ban történt, majd 1436-ban, Hövej néven. Ez két család néven a csornai konvent iratában maradt fenn 1280-ból. 1429-ben egy pozsonyi oklevélben, mint Hövej-család szerepel. Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik. A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta. A 13. században a Nagymartoniak birtokolták, majd a 15. században a Vedi-család tulajdona lesz. 1436-ban a Nagymartoni-családból származó Fraknóiak a csornai premontrei prépostságnak adományozzák. A középkorban a halászat és az állattartás a fő gazdasági tevékenység. A földművelés csak lassan bontakozik ki és válik egyre fontosabbá. A höveji jobbágyok robotszolgálatukat Csornán teljesítették. A 18. században a gyarapodó népesség földjét, erdőirtással és a rétek felszántásával kerekítette ki. 1730-ban felépült az egyhajós barokk római katolikus templom. 1762-ben a prépostság megállapodott a jobbágyokkal a robotterhek pénzbeli megváltásáról. Amikor az úrbérrendezés során az országos kötelezettségeket vezették be, 1768-ban újabb előnyös megállapodást kötöttek a prépostsággal. Így csak 17 napi robotot kellett teljesíteniük az 52 napos helyett. Megszerezték a halászat jogát, amiért a böjti napokon rákkal és hallal tartoztak, valamint 80 Ft-ért megszerezték a kocsmáztatás jogát is. A rossz minőségű talajon rozsot és dohányt termesztettek. A népesség növekedésével a telkek felaprózódtak és amikor a prépostság a visszaváltott irtásföldön megszerezte majorságát, helyzetük még rosszabb lett. Az első világháborúban 23-an estek el.
1945-ben 52 földigénylő között 286 kh. földet osztottak szét. Az 1950-es évek agrárpolitikája és a termelőszövetkezet megszervezése miatt sokan elköltöztek a faluból. 1962-ben a termelőszövetkezet önállósága megszűnt. A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. Ennek a hímzésnek ősi formája, a rábaközi hímzés már régtől fogva ismert. Hövejen lyukacsos hímzés volt a neve, mert a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki. A forma szerint alkalmazzák a búzavirág, a tulipán, a szegfű, a tölgyfalevél stb. mintát, a kötés pedig lehet pókos, kalinkás, órás koncos, keresztbe öltögetett. Ezt a hímzést a falu lakói között Nyikos Gáspárné Horváth Borbála terjesztette el az 1860-as években, aki Barbacson járva tanulta meg. Az asszonyok hamar elsajátították a mesterfogásokat nemcsak a munka szépségéért, hanem mert kiderült, hogy a nagy szorgalommal és ügyességgel készült termékek jól eladhatók. Az asszonyok a kézimunkával biztosítani tudták családjuk megélhetését, a lányok pedig kelengyéjüket. Voltak olyan családok, akik kizárólag ebből éltek. Az idősebbek, köztük néha a férfiak is, a termékek árusításával foglalkoztak, felkeresték a városokat és az üdülőhelyeket. A legrégibb kézimunkák az ingelők, kötények, oltárterítők, fejkendők, zsebkendők és ágyterítők voltak. Kezdetben elsősorban a jómódú kapuváriaknak dolgoztak. Az 1930-as években néhány család a Magyar Asszonyok Nemzetközi Szövetségénél dolgozott. 1947-ben szerepét a Tereza Háziipari Szövetkezet vette át. 1952-ben megalakult a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet, amelynek a falu minden lánya, asszonya tagja lett. Ekkor már előrajzolt minták alapján és készen kapott nyersanyaggal dolgoztak. Ez a munkamódszer a mennyiséget állította előtérbe az egyéni alkotókedvvel szemben. 1954-ben a moszkvai népművészeti kiállításon kapott elismerést a höveji csipke. Az asszonyok közül 20-an nyerték el a népművész címet, Horváth Mária pedig megszerezte a népművészet mestere címet. 1962-ben a híres höveji csipke a brüsszeli világkiállításon aranyermét szerez.
Mai élete
1950-től a falu életét a tanács irányította. 1990-ben a helyhatósági választások során alakult meg az önkormányzat. A képviselő-testületet és a falu tisztségviselőit függetlenek alkotják. Az önkormányzat szűkös költségvetésből gazdálkodik, elsősorban az intézmények fenntartására és a legfontosabb területek fejlesztésére elegendő. A legfontosabb feladat az infrastrukturális beruházások folytatása és a népesség további fogyásának megállítása. A falu lakosai közül helyben csak kevesen találnak munkát. Jövedelemkiegészítésként szinte mindenki foglalkozik valamilyen mezőgazdasági tevékenységgel. Az aktív keresők nagyobb része a környező városokban dolgozik. Az alapellátást 2 élelmiszerbolt, 2 vendéglátóhely és egy gázcseretelep biztosítja. Az orvos hetente kétszer rendel, még a védőnő heti egy alkalommal látogat a községbe. 1973-ban megszüntették az iskola felső tagozatát, így ők Kapuvárra járnak tanulni. A Pátzay Pál Általános Iskola tagiskolájában egy pedagógus 8 tanulóval foglalkozik. Óvoda jelenleg nincs a településen. A művelődést és a kikapcsolódást a 2000 kötetes könyvtár és a kultúrotthon szolgálja. Hövejen 1960-ban vezették be az áramot. A vezetékes ivóvízzel a lakások 90%-a ellátott. Az 1990-es években kiépült a gázhálózat és bekapcsolták a falut a crossbar-rendszerbe. A tervek szerint. A szilárd hulladék összegyűjtése és elszállítása megoldott.
Látnivalók
- Római katolikus templom
- Római katolikus kápolna
- Csipkemúzeum (2003)
Forrás
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 1998) ISBN 963-9089-94-X Megjegyzés: Néma Zsolt írása alapján átszerkesztve.
Hivatkozások
- ↑ Hövej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Hövej témájú kategóriát.
- Hövej honapja
- Hövej bemutatása
- A höveji csipke
- A höveji csipke készítése (videó)