„Castel dell’Ovo” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a Várak kategória eltávolítva (a HotCattel)
57. sor: 57. sor:


{{DEFAULTSORT:Casteldellovo}}
{{DEFAULTSORT:Casteldellovo}}
[[Kategória:Várak]]
[[Kategória:Nápoly középkori építményei]]
[[Kategória:Nápoly középkori építményei]]
[[Kategória:Nápoly várai és királyi palotái]]
[[Kategória:Nápoly várai és királyi palotái]]

A lap 2015. január 5., 19:51-kori változata

Nápoly történelmi központja
Világörökség
Castel dell'Ovo
Castel dell'Ovo
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV
Felvétel éve1995
Elhelyezkedése
Castel dell’Ovo (Olaszország)
Castel dell’Ovo
Castel dell’Ovo
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 49′ 41″, k. h. 14° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 40° 49′ 41″, k. h. 14° 14′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel dell’Ovo témájú médiaállományokat.

A Castel dell’Ovo (jelentése Tojásvár) egy nápolyi vár.

Elnevezése

A reneszánsz idején a vár nevével (magyarul tojás) kapcsolatban született egy monda, amely szerint Vergilius – akit szívesen szerepeltettek varázslóként is – a vár egyik szobájában felfüggesztett egy vaskalitkát, benne egy lezárt üveggel, abban egy tojással és azt mondta, hogy ameddig az el nem törik, a vár urának baja nem lesz. A monda szerint I. Johanna nápolyi királynő uralkodása idején eltörött a tojás és hiába tettek helyébe másikat, a végzet beteljesedett és családjának sok tagja itt végezte életét, többek közt az utolsó Anjou, II. Johanna is.

Története

A vár Megarides kis szigetén áll, ahol az első Cumae-i telepesek az i. e. 4. században megalapították a régi város magját. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát építtetett ezen a helyen, amit az 5. század elején III. Valentinus római császár megerősített. Az utolsó nyugatrómai császár, Romulus Augustus ide vonult vissza, miután Odoaker 476-ban elűzte. Eugippius 492-ben kolostort építtetett itt.

A római kori épületeket a 9. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a szaracén fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a normannok építették, a 12. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt Castel Nuovo felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. 1387. április 19-ről, a Castel dell’Ovo falai között keltek László nápolyi király levelei, amelyekben atyja, II. Károly halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, Zsigmond magyar király ellenében.

A vár mai formáját az aragon fennhatóság alatt kapta (15. század). Az Olasz Háborúk során a franciák és spanyolok ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői 1799-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen.

Az 1800-as években kis halászfalu alakult a vár tövében, Borgo Marinari. A falucska ma is létezik, viszont inkább vendéglőiről és motorcsónakkikötőjéről ismert.

A vár ma a nápolyi ifjú házasok kedvenc fényképháttere.

A vár elrendezése

A várat 100 m hosszú földnyelv köti össze a szárazfölddel, melynek elején két bástya áll. A vár szögletes, kb. 200 m hosszú és 45 m széles. A belső épületekben kiállításokat és különféle rendezvényeket tartanak. A kastély mögötti nyúlványt eredetileg kikötőnek használták. A vár délkeleti oldalán impozáns kerek torony áll.

Felhasznált irodalom

További információk

Commons:Category:Castel dell'Ovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel dell’Ovo témájú médiaállományokat.