„Lionel Jospin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
56. sor: | 56. sor: | ||
1965 és 1970 között a Francia Külügyminisztériumban titkárként dolgozott a gazdasági ügyek igazgatóságán. Az 1968-as események hatására 1970-ben miniszteri engedéllyel átmenetileg elhagyta a külügyminisztériumot. Először előadó, majd az ''Université Paris-Sud'' egyetemen közgazdász adjunktus lett, később az egyetem Technológiai Intézetének (IUT) Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékét vezette. |
1965 és 1970 között a Francia Külügyminisztériumban titkárként dolgozott a gazdasági ügyek igazgatóságán. Az 1968-as események hatására 1970-ben miniszteri engedéllyel átmenetileg elhagyta a külügyminisztériumot. Először előadó, majd az ''Université Paris-Sud'' egyetemen közgazdász adjunktus lett, később az egyetem Technológiai Intézetének (IUT) Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékét vezette. |
||
1971-ben csatlakozott a [[Szocialista Párt (Franciaország)|Szocialista Párthoz]], amely egységes baloldallá szervezte az ország valamennyi szocialista frakcióját. [[François Mitterrand]] főtitkár köré tömörült ún. szakértői csoport tagjaként foglalkozott a kelet–nyugati kapcsolatokkal. 1975-től már meghatározó szerepet játszott Mitterrand oldalán annak a stratégiának a kidolgozásában, ami 1981-ben sikerre vitte a pártot. 1977-ben a főváros XVIII. kerületének képviselőjeként Jospin bekerült Párizs városi tanácsába. 1981-ben, amikor a Szocialista Párt kongresszusán Mitterrand-t jelölték az elnökválasztáson való részvételre, Jospin került a párt főtitkári posztjára. |
1971-ben csatlakozott a [[Szocialista Párt (Franciaország)|Szocialista Párthoz]], amely egységes baloldallá szervezte az ország valamennyi szocialista frakcióját. [[François Mitterrand]] főtitkár köré tömörült ún. szakértői csoport tagjaként foglalkozott a kelet–nyugati kapcsolatokkal. 1975-től már meghatározó szerepet játszott Mitterrand oldalán annak a stratégiának a kidolgozásában, ami 1981-ben sikerre vitte a pártot. 1977-ben a főváros XVIII. kerületének képviselőjeként Jospin bekerült Párizs városi tanácsába. 1981-ben, amikor a Szocialista Párt kongresszusán Mitterrand-t jelölték az elnökválasztáson való részvételre, Jospin került a párt főtitkári posztjára. |
||
1988-ban Mitterrand elnök újraválasztása után Jospint az Oktatási Minisztérium élére hívta [[Michel Rocard]] miniszterelnök. |
|||
==Kitüntetései== |
|||
*A [[Francia Köztársaság Becsületrendje]] főtisztje |
|||
*A [[Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje|Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének]] nagykeresztje |
|||
*A [[Québec Nemzeti Rend]] tisztje |
|||
==Írásai== |
|||
==Források== |
|||
*[http://archives.gouvernement.fr/jospin_version3/fr/ie4/contenu/411.htm Archives Premier Ministre] |
|||
*[http://www.assemblee-nationale.fr/11/tribun/fiches_id/1734.asp#P22_671 Assemblée Nationale ] |
|||
{{DEFAULTSORT:Jospin Lionel}} |
{{DEFAULTSORT:Jospin Lionel}} |
A lap 2014. december 30., 17:17-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Lionel Jospin | |
2008-ban | |
Franciaország miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1997. június 2. – 2000. május 6. | |
Előd | Alain Juppé |
Utód | Jean-Pierre Raffarin |
oktatásügyi miniszter, ifjúsági és sportminiszter | |
Hivatali idő 1988. május 10. – 1992. április 2. | |
A Francia Köztársaság Elnöki Hivatalának főtitkára | |
Hivatali idő 1973. április 5. – 1974. április 2. | |
Született | 1937. július 12. (96 éves) Meudon (Hauts-de-Seine) |
Párt | Szocialista Párt |
Szülei | Mireille Jospin Robert Jospin |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Foglalkozás | kormányhivatalnok, egyetemi tanár és kutató |
Iskolái |
|
Vallás | kálvinizmus |
Díjak |
|
Lionel Jospin aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lionel Jospin témájú médiaállományokat. |
Lionel Jospin (Meudon (Hauts-de-Seine), 1937. július 12.) francia szocialista politikus, kormányhivatalnok, egyetemi tanár.
Családja
Protestáns családban született. Apja, Robert Jospin, irodalomtanár, majd iskolaigazgató, pacifista, libertárius nézeteket vallott. A Második Internacionálé francia szekciójának volt tagja, támogatta a müncheni egyezményt. Franciaország német megszállása idején tanúsított magatartása miatt kizárták a szekcióból 1945-ben.
Tanulmányai
Jospin ifjúkorában részt vett a franciaországi protestáns cserkészmozgalomban. Érettségi után bölcsészhallgató volt egy évig, majd Párizsban a Politikai Tanulmányok Intézetében kezdett tanulni 1956-ban. Nyaranta ifjúsági nevelőként vett részt ifjúsági táborokban, különösen a nehéz helyzetben élő fiatalokkal foglalkozott. Jól kosárlabdázott, rendszeresen játszott az egyetemek között rendezett versenyeken.
Sikeres felvételi vizsga után felvették 1961-ben az Államigazgatási Egyetemre (ENA). Tanulmányai megkezdése előtt két éves kötelező katonai szolgálatot teljesített. 1963 és 1965 között az ENA hallgatója volt. Többször töltötte nyári gyakorlatát a Nord és a Pas-de-Calais megyék feketekőszén bányáiban, az ott tapasztaltak meghatározó élménnyé váltak számára.
Pályafutása
Politikai aktivitása 1956-ban kezdődött, ellenezte az Algéria elleni háborút, és belépett a Francia Diákszövetségbe (UNEF). Felháborította, amikor Budapesten leverték a szovjet csapatok a forradalmat, bírálta a Második Internacionálé munkáját, ezért 1958-ban jelentkezett a Szocialista Baloldal Uniójába (USG). 1960-ban a megalakuló Egyesített Szocialista Párt (PSU) az ún. második baloldal tagja lett.
1965 és 1970 között a Francia Külügyminisztériumban titkárként dolgozott a gazdasági ügyek igazgatóságán. Az 1968-as események hatására 1970-ben miniszteri engedéllyel átmenetileg elhagyta a külügyminisztériumot. Először előadó, majd az Université Paris-Sud egyetemen közgazdász adjunktus lett, később az egyetem Technológiai Intézetének (IUT) Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékét vezette.
1971-ben csatlakozott a Szocialista Párthoz, amely egységes baloldallá szervezte az ország valamennyi szocialista frakcióját. François Mitterrand főtitkár köré tömörült ún. szakértői csoport tagjaként foglalkozott a kelet–nyugati kapcsolatokkal. 1975-től már meghatározó szerepet játszott Mitterrand oldalán annak a stratégiának a kidolgozásában, ami 1981-ben sikerre vitte a pártot. 1977-ben a főváros XVIII. kerületének képviselőjeként Jospin bekerült Párizs városi tanácsába. 1981-ben, amikor a Szocialista Párt kongresszusán Mitterrand-t jelölték az elnökválasztáson való részvételre, Jospin került a párt főtitkári posztjára.
1988-ban Mitterrand elnök újraválasztása után Jospint az Oktatási Minisztérium élére hívta Michel Rocard miniszterelnök.
Kitüntetései
- A Francia Köztársaság Becsületrendje főtisztje
- A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje
- A Québec Nemzeti Rend tisztje