„Perseidák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a +szakasz Kapcsolódó szócikkek
14. sor: 14. sor:


==Kapcsolódó szócikkek==
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Geminidák]]


== Források ==
== Források ==

A lap 2014. december 25., 09:31-kori változata

Egy Perseida nyoma a Tejút előtt
 A 109P/Swift-Tuttle üstökös

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8-ik és 9-ik században is előfordultak, később azonban a 12-ik század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quételet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető.[1] A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös, ennek a bizonyításául G.V. Schiaparelli számításai szolgáltak alapul.

Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma általában augusztus 12 és augusztus 13-ra esik, függően a naptárszámítástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.[2]

Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran több színű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas.[3]

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

Források

Külső hivatkozások

További információk