„Hszün-ce” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
|align="right"|'''Utóneve (名):'''||{{kínai|Kuang|Kuang}} 況
|align="right"|'''Utóneve (名):'''||{{kínai|Kuang|Kuang}} 況
|-
|-
|align="right"|'''Adott neve (字):'''||''{{kínai|Csing|Qing}} 卿
|align="right"|'''Adott neve (字):'''||{{kínai|Csing|Qing}} 卿
|-''
|-''
|align="right" nowrap="nowrap"|'''Halotti neve (謚)''':||
|align="right" nowrap="nowrap"|'''Halotti neve (謚)''':||

A lap 2014. december 24., 07:05-kori változata

Hszün-ce
Kínai filozófia
Ókori filozófia
Élete
SzületettI. e. 310
Csao fejedelemség
ElhunytI. e. 238
Csu fejedelemség
Pályafutása
Iskola/IrányzatKínai filozófia, Konfucianizmus
Érdeklődésetika, szociálfilozófia, politikafilozófia
Rájuk hatottHan Fej-ce, Li Sze
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszün-ce témájú médiaállományokat.
Családneve (姓): Hszün
Nemzetségneve (氏):
Utóneve (名): Kuang
Adott neve (字): Qing
Halotti neve (謚):
Tiszteleti neve: Meng mester (Hszün-ce 荀子)
Latinos neve:

Hszün-ce (i. e. 310 – i. e. 238), ókori konfuciánus filozófus, akinek tanításai a nevét viselő 33 fejezetes műben, a Hszün-ceben (《荀子》) maradtak fenn.

Élete

Hszün-ce életrajza A történetíró feljegyzései szerint [1] a Hadakozó fejedelemségek idején, i. e. 310-ban született Csao (趙) államban. I. e. 295–284 között Csi (齊) államban élt, ahol az úgynevezett Csi-hszia (稷下) Akadémia tagja lett, majd Csu (楚) államba menekült. Ezt követően visszatért a Csi-hszia Akadémiára, ahol nagy tisztelet övezte. Ezután Csin (秦) államban vendégeskedett (i. e. 265–260), majd visszatért szülőhazájába, Csao államba (i. e. 260–255). Mind ez idáig semmilyen komolyabb pozíciót nem töltött be, amikor i. e. 255-ben Csu állam főminisztere, Csun-sen (春申) ura Lanlingben (蘭陵) (i.e. 255–238) magas posztot ajánlott neki. Mikor patrónusát i. e. 238-ban megölték, Hszün-ce lemondott a pozícióról, de a városban maradt, írással és tanítványaival foglalkozott (i. e. 238–220).[2]

A korabeli hatalmi viszonyok bizonytalansága és az okkult praxisok elterjedtségével szembeni ellenérzései arra sarkallták, hogy a konfuciánusok tanait hirdesse. Két ismert tanítványa azonban már a legizmus legfontosabb képviselői lettek: Han Fej-ce, illetve a Kínát egyesítő Csin Si Huang-ti főminisztere, [[Li Sze|Li Sze.[3]

Műve

Hivatkozások

Megjegyzések

Források

  1. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji 74. (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
  2. Kósa 2013. 85. o.
  3. Kósa 2013. 85. o.

Irodalom

Magyarul

  • Fung 2003: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
  • Kósa 2013: Kósa Gábor: „Xunzi”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 85-105. ISBN 978-963-284-374-2

Lásd még

Külső hivatkozások