„Gasztronómia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 17. sor: | 17. sor: | ||
Az első igazán komoly gasztronómia tárgyú műnek a [[Tiberius római császár]] idejében élt híres [[Ókori Róma|római]] gourmet [[Marcus Apicius Gavius]] ''De re coquinaria'' című latin nyelven íródott receptgyűjteményét tartják. <ref>[http://www.budai-rfg.sulinet.hu/joomla_cms/components/pdf/Apicius_szakacskonyv.pdf Apicius: De re coquinaria], budai-rfg.sulinet.hu</ref> A [[szakácskönyv]]ek és [[recept (gasztronómia)|receptgyűjtemények]] közül a legismertebb [[Jean Anthelme Brillat-Savarin]] (1755-1826), ''Az ízek élettana'' című könyve a [[19. század]] utolsó éveiből az ízlelés fiziológiájáról. Ez a mű abban különbözik a hagyományos [[szakácskönyv]]ektől, hogy tanulmányozza az összefüggést az [[érzék]]ek, leginkább az [[ízlelés]] és az [[étel]] közt. |
Az első igazán komoly gasztronómia tárgyú műnek a [[Tiberius római császár]] idejében élt híres [[Ókori Róma|római]] gourmet [[Marcus Apicius Gavius]] ''De re coquinaria'' című latin nyelven íródott receptgyűjteményét tartják. <ref>[http://www.budai-rfg.sulinet.hu/joomla_cms/components/pdf/Apicius_szakacskonyv.pdf Apicius: De re coquinaria], budai-rfg.sulinet.hu</ref> A [[szakácskönyv]]ek és [[recept (gasztronómia)|receptgyűjtemények]] közül a legismertebb [[Jean Anthelme Brillat-Savarin]] (1755-1826), ''Az ízek élettana'' című könyve a [[19. század]] utolsó éveiből az ízlelés fiziológiájáról. Ez a mű abban különbözik a hagyományos [[szakácskönyv]]ektől, hogy tanulmányozza az összefüggést az [[érzék]]ek, leginkább az [[ízlelés]] és az [[étel]] közt. |
||
A magyar gasztronómia korszerűvé és hagyományőrzővé válását sok-sok magyar, illetve Magyarországon működő szakácsművész tevékenysége alapozta meg. [[Marchal Jószef]], aki III. Napóleon udvari konyháján tanult és a német császár, az orosz cár, és főhercegek konyhamestere volt, [[Magyar nemzeti szakácskönyv|Czifray István]] a magyar nemzeti szakácskönyv írója <ref>[http://www.origo.hu/tafelspicc/technologia/20121122-czifray-istvan-szakacskonyv.html A magyar konyha jövője egy kétszáz éves könyv], origo.hu</ref>, [[Görög Rezső]] az első világhírű magyar szakács, [[Wampetich Ferenc]], [[Glück Frigyes]] és [[Standler Károly]] '' |
A magyar gasztronómia korszerűvé és hagyományőrzővé válását sok-sok magyar, illetve Magyarországon működő szakácsművész tevékenysége alapozta meg. [[Marchal Jószef]], aki III. Napóleon udvari konyháján tanult és a német császár, az orosz cár, és főhercegek konyhamestere volt, [[Magyar nemzeti szakácskönyv|Czifray István]] a magyar nemzeti szakácskönyv írója <ref>[http://www.origo.hu/tafelspicc/technologia/20121122-czifray-istvan-szakacskonyv.html A magyar konyha jövője egy kétszáz éves könyv], origo.hu</ref>, [[Görög Rezső]] az első világhírű magyar szakács, [[Wampetich Ferenc]], [[Glück Frigyes]] és [[Standler Károly]] ''Az ínyesmesterség könyve'' című mű szerzői, [[Gundel János]] vendéglős, [[Gerbeaud Emil]] cukrász és csokoládégyáros, [[Dobos C. József]] cukrász, szakácsmester és szakíró, [[Magyar Elek]] és [[Venesz József]] gasztronómiai szakíró, [[Turós Emil]] mesterszakács és mások |
||
== Nemzetek ételei == |
== Nemzetek ételei == |
||
A lap 2014. december 20., 10:37-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A gasztronómia a kultúra és az étel közötti összefüggés tudománya vagy művészete, de sokan vallják azt is, hogy a „kettő együtt”. Hozzátartozik a terítés, a felszolgálás művészete, az étkezés kultúrája és minden más, ami az étkezéshez kapcsolható. Jean Anthelme Brillat-Savarin szerint "A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással".
Tárgya
A gasztronómia kifejezés nem csupán a főzés tudományával kapcsolatos. A gasztronómia a kultúra számos összetevőjét tanulmányozza, az ételből kiindulva. Így csatlakozik egymáshoz a képzőművészet, a társadalomtudomány, a természettudomány és még a műszaki tudományok is az emberi lény étkezési rendszere körül.
| „ | Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy. | ” |
| – Brillat-Savarin | ||
A szó eredete
A szó gyökere a görög „gaszter” vagy „gasztrosz”, ami gyomrot jelent és „gnomosz”, tudás vagy törvény.
Története
Az első igazán komoly gasztronómia tárgyú műnek a Tiberius római császár idejében élt híres római gourmet Marcus Apicius Gavius De re coquinaria című latin nyelven íródott receptgyűjteményét tartják. [1] A szakácskönyvek és receptgyűjtemények közül a legismertebb Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826), Az ízek élettana című könyve a 19. század utolsó éveiből az ízlelés fiziológiájáról. Ez a mű abban különbözik a hagyományos szakácskönyvektől, hogy tanulmányozza az összefüggést az érzékek, leginkább az ízlelés és az étel közt.
A magyar gasztronómia korszerűvé és hagyományőrzővé válását sok-sok magyar, illetve Magyarországon működő szakácsművész tevékenysége alapozta meg. Marchal Jószef, aki III. Napóleon udvari konyháján tanult és a német császár, az orosz cár, és főhercegek konyhamestere volt, Czifray István a magyar nemzeti szakácskönyv írója [2], Görög Rezső az első világhírű magyar szakács, Wampetich Ferenc, Glück Frigyes és Standler Károly Az ínyesmesterség könyve című mű szerzői, Gundel János vendéglős, Gerbeaud Emil cukrász és csokoládégyáros, Dobos C. József cukrász, szakácsmester és szakíró, Magyar Elek és Venesz József gasztronómiai szakíró, Turós Emil mesterszakács és mások
Nemzetek ételei
Számos nemzet, népcsoport sajátos gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik. Ezeket "konyha" néven szokták emlegetni: pl. francia konyha, magyar konyha. A magyar gasztronómia méltán világhírű.
Jegyzetek
- ↑ Apicius: De re coquinaria, budai-rfg.sulinet.hu
- ↑ A magyar konyha jövője egy kétszáz éves könyv, origo.hu
Források
További információk
- Online gasztronómiai magazin
- Kulináris világ gasztronómiai magazin
- Gasztronómia - a világ konyhái egy tuti gyűjteményben
- GSZT - Gasztronómia, Szálloda, Turisztika
- Szakácsmesterségnek könyvecskéje (Átirat)