„Műszaki Egyetem (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Ida (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
1920. február 1-jén alakult az első ''Școala superioară industrială'' (Felsőfokú Ipari Iskola), amely sorozatos átszervezések után 1922-ben ''Școala de conductori tehnici'' (Művezetői Iskola) lett. Abban az időben Romániában ez volt az egyetlen elektromechanikai profilú intézmény. Szintén 1920-ban alakult a másik műszaki oktatási intézmény, a ''Școala de conductori de lucrări publice'' (Közmunkálatok Művezetői Iskolája), amely út- és hídépítésre szakosodott. A művezetői iskolát 1937-ben almérnöki iskolává szervezték át. |
Az [[első világháború]]t követően az Erdélyben alapított ipari vállalatoknak ([[Aranyosgyéres]], [[Nagybánya]], [[Brassó]], [[Pusztakalán]]) jól képzett műszaki szakemberekre volt szükségük. Az igények kielégítésére 1920. február 1-jén alakult az első ''Școala superioară industrială'' (Felsőfokú Ipari Iskola), amely sorozatos átszervezések után 1922-ben ''Școala de conductori tehnici'' (Művezetői Iskola) lett. Abban az időben Romániában ez volt az egyetlen elektromechanikai profilú intézmény. Szintén 1920-ban alakult a másik műszaki oktatási intézmény, a ''Școala de conductori de lucrări publice'' (Közmunkálatok Művezetői Iskolája), amely út- és hídépítésre szakosodott. A művezetői iskolát 1937-ben almérnöki iskolává szervezték át. Az 1938-39-es tanévtől kezdve a diáklétszám száz fő felé emelkedett. |
||
1947-ben az Oktatási Minisztérium Műszaki Főiskola létesítését határozta el három karral: építőmérnöki, elektro-gépészmérnöki és erdészeti. 1948-ban a tanügyi reform során megalakult a Gépészeti Intézet két tagozattal: hőtechnika és munkagépek. A műszaki értelmiségiek iránti növekvő igény oda vezetett, hogy a Gépészeti Intézetből megalakult a kolozsvári Műszaki Főiskola (Politechnika). Az intézetben 1953-ig magyar nyelvű oktatás is folyt. |
1947-ben az Oktatási Minisztérium Műszaki Főiskola létesítését határozta el három karral: építőmérnöki, elektro-gépészmérnöki és erdészeti. 1948-ban a tanügyi reform során megalakult a Gépészeti Intézet két tagozattal: hőtechnika és munkagépek. A műszaki értelmiségiek iránti növekvő igény oda vezetett, hogy a Gépészeti Intézetből megalakult a kolozsvári Műszaki Főiskola (Politechnika). Az intézetben 1953-ig magyar nyelvű oktatás is folyt. |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
* [http://www.utcluj.ro/ Az egyetem honlapja] |
* [http://www.utcluj.ro/ Az egyetem honlapja] |
||
* Gaal György: Iparmúzeum Kolozsvárt, ''Szabadság'', 2013. június 5. [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/91016 Online hozzáférés] |
* Gaal György: Iparmúzeum Kolozsvárt, ''Szabadság'', 2013. június 5. [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/91016 Online hozzáférés] |
||
* {{CitLib | aut = Gidó Attila | tit = Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció Erdélyben 1918-1948 között | red = Erdélyi Múzeum-Egyesület | loc = Kolozsvár | ann = 2013 ||ser = Erdélyi Tudományos Füzetek | sernr = 276 | pag = 108-110}} |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2014. december 18., 12:25-kori változata
Műszaki Egyetem (
| |
Az egyetem egyik épülete a Malom utcában | |
Alapítva | 1920 |
Hely | Románia, Kolozsvár |
Típus | állami egyetem |
Oktatók száma | > 600 |
Hallgatói létszám | > 12000 |
Rektor | Radu Munteanu |
Tagság |
|
Elérhetőség | |
Cím | 400114 Cluj-Napoca, Str. Memorandumului nr. 28 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′ 09″, k. h. 23° 35′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 09″, k. h. 23° 35′ 08″ | |
A Műszaki Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat. |
A kolozsvári Műszaki Egyetem a város második legnagyobb létszámú felsőoktatási intézménye.
Története
Az első világháborút követően az Erdélyben alapított ipari vállalatoknak (Aranyosgyéres, Nagybánya, Brassó, Pusztakalán) jól képzett műszaki szakemberekre volt szükségük. Az igények kielégítésére 1920. február 1-jén alakult az első Școala superioară industrială (Felsőfokú Ipari Iskola), amely sorozatos átszervezések után 1922-ben Școala de conductori tehnici (Művezetői Iskola) lett. Abban az időben Romániában ez volt az egyetlen elektromechanikai profilú intézmény. Szintén 1920-ban alakult a másik műszaki oktatási intézmény, a Școala de conductori de lucrări publice (Közmunkálatok Művezetői Iskolája), amely út- és hídépítésre szakosodott. A művezetői iskolát 1937-ben almérnöki iskolává szervezték át. Az 1938-39-es tanévtől kezdve a diáklétszám száz fő felé emelkedett.
1947-ben az Oktatási Minisztérium Műszaki Főiskola létesítését határozta el három karral: építőmérnöki, elektro-gépészmérnöki és erdészeti. 1948-ban a tanügyi reform során megalakult a Gépészeti Intézet két tagozattal: hőtechnika és munkagépek. A műszaki értelmiségiek iránti növekvő igény oda vezetett, hogy a Gépészeti Intézetből megalakult a kolozsvári Műszaki Főiskola (Politechnika). Az intézetben 1953-ig magyar nyelvű oktatás is folyt.
1989 után a romániai felsőoktatás igyekezett igazodni a nyugati oktatási rendszerhez, ennek a folyamatnak a során jött létre 1992-ben a Műszaki Egyetem.
Jelene
Az egyetem hét karral működik: Automatika és Számítógépek, Elektronika, Távközlés és Információtechnológia, Villamosmérnöki, Építőipari, Gépgyártási, Gépészeti, Anyagmérnöki, illetve Építészeti.
Az egyetemen több mint 600 tanár keze alatt több mint 12 000 diák tanul.
Források
- Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Az egyetem honlapja
- Gaal György: Iparmúzeum Kolozsvárt, Szabadság, 2013. június 5. Online hozzáférés
- Gidó Attila: Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció Erdélyben 1918-1948 között. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2013. 108–110. o. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 276.