„Székely Aladár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a forrásolás <ref>-fel |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
==Életútja== |
==Életútja== |
||
A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky Fivéreknél [[Kolozsvár]]ott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek [[Mertens Ede|Mertens Edénél]] volt inas [[Rónai Dénes]]sel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az [[1890-es évek]]ben, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott. |
A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky Fivéreknél [[Kolozsvár]]ott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek [[Mertens Ede|Mertens Edénél]] volt inas [[Rónai Dénes]]sel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az [[1890-es évek]]ben, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott.<ref name=artportal>[http://artportal.hu/kislexikon/szekely_aladar Artportal]</ref> |
||
Fotókat készített Karácsonyi János ''Békésmegye története'' (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százád elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók a ''Írók és művészek'' című albumában (Bp., 1914) jelentek meg. A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, [[Bartók Béla|Bartók Bélát]], [[Eötvös Loránd]]ot. Albumához [[Ady Endre]] és [[Ignotus]] írtak előszót. Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben 7 eredeti Ady-arckép található, és amelyhez [[Móricz Zsigmond]] írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat. |
Fotókat készített Karácsonyi János ''Békésmegye története'' (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százád elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók a ''Írók és művészek'' című albumában (Bp., 1914) jelentek meg.<ref name=lexikon>[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC14240/14704.htm Magyar életrajzi lexikon]</ref> A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, [[Bartók Béla|Bartók Bélát]], [[Eötvös Loránd]]ot. Albumához [[Ady Endre]] és [[Ignotus]] írtak előszót.<ref name=artportal/> Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben 7 eredeti Ady-arckép található, és amelyhez [[Móricz Zsigmond]] írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.<ref name=lexikon/> |
||
==Kötetei== |
==Kötetei== |
||
* ''Székely Aladár fényképei. Írók és művészek'' (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.] |
* ''Székely Aladár fényképei. Írók és művészek'' (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.] |
||
* ''Ady'' (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.]. |
* ''Ady'' (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.].<ref name=artportal/> |
||
== |
==Jegyzetek== |
||
{{Jegyzetek|oszlopok=1}} |
|||
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC14240/14704.htm Magyar életrajzi lexikon] |
|||
* [http://artportal.hu/kislexikon/szekely_aladar Artportal] |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{wikidatacommons}} |
{{wikidatacommons}} |
||
{{DEFAULTSORT: |
{{DEFAULTSORT:Székely Aladár}} |
||
[[Kategória:Magyar fotográfusok]] |
[[Kategória:Magyar fotográfusok]] |
||
[[Kategória:Gyulaiak]] |
[[Kategória:Gyulaiak]] |
||
A lap 2014. december 17., 18:37-kori változata
Székely Aladár (Bleyer Aladár, Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.
Életútja
A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky Fivéreknél Kolozsvárott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek Mertens Edénél volt inas Rónai Dénessel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az 1890-es években, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott.[1] Fotókat készített Karácsonyi János Békésmegye története (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százád elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók a Írók és művészek című albumában (Bp., 1914) jelentek meg.[2] A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot. Albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót.[1] Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben 7 eredeti Ady-arckép található, és amelyhez Móricz Zsigmond írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.[2]
Kötetei
- Székely Aladár fényképei. Írók és művészek (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.]
- Ady (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.].[1]
Jegyzetek
Külső hivatkozások
