„Perovszkit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Kategorizálatlan csonksablon |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
:''Ez a cikk az ásványról szól; ha a szintetikus vegyület érdekel, akkor nyisd ki a [[perovszkit (szerkezet)|perovszkit szerkezet]] cikket.'' |
:''Ez a cikk az ásványról szól; ha a szintetikus vegyület érdekel, akkor nyisd ki a [[perovszkit |
||
(szerkezet)|perovszkit szerkezet]] cikket.'' |
|||
{{csonk}} |
{{csonk-geo}} |
||
{{Ásvány infobox |
{{Ásvány infobox |
||
A lap 2014. december 12., 00:17-kori változata
- Ez a cikk az ásványról szól; ha a szintetikus vegyület érdekel, akkor nyisd ki a [[perovszkit
(szerkezet)|perovszkit szerkezet]] cikket.
|
Ez a geológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Perovszkit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | Kálcium titanát |
| Kémiai név | Kálcium-titánium oxid |
| Képlet | CaTiO3 |
| Kristályrendszer | |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | |
| Alosztály | |
| Azonosítás | |
| Szín | Fekete, vöröses barna, halvány sárga, sárgás narancs |
| Keménység | 5–5,5 |
| Sűrűség | 3,98–4,26 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perovszkit témájú médiaállományokat. | |
A perovszkit egy kalcium-titán-oxid ásvány, más néven kalcium-titanát, CaTiO3 képlettel. Az ásványt Gustav Rose fedezte fel 1839-ben Oroszországban, az Urál hegységben és Lev Perovszkij (1792–1856) orosz mineralógus után nevezte el.
Később ezt a nevet kapta egy egész ásványcsoport is, amely tagjainak kristályszerkezete a CaTiO3-hoz hasonlóan a XIIA2+VIB4+X2–3 általános képlettel leírható szerkezettel rendelkezik, de ahhoz, hogy a kristályszerkezet ne torzuljon az (A) és (B) fém-ionok nagyság aránya nem változhat[1] A perovszkit kristály szerkezetet először Victor Goldschmidt írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.[2] Kristályszerkezetet csak 1945-ben nyilvánosította Helen Dick Megaw bárium-titanát Röntgen-diffrakció adatai alapján[3]
- ↑ Minerals: Their constitution and origin. New York, NY: Cambridge University Press, 413. o. (2004). ISBN 978-0-521-52958-7
- ↑ Golschmidt, V M (1926). „Die Gesetze der Krystallochemie”. Die Naturwissenschaften 21 (21), 477. o. DOI:10.1007/BF01507527.
- ↑ Megaw, Helen (1945). „Crystal Structure of Barium Titanate”. Nature 155 (3938), 484. o. DOI:10.1038/155484b0.