„Gyékényes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Gyékényes1.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Légi felvétel Gyékényesről]]
[[Fájl:Gyékényes1.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Légi felvétel Gyékényesről]]
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a ''Kotró'', ami 2011-ben megkapta az [[Örökségünk – Somogyország Kincse]] kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a báyatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30&nbsp;métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.somogytv.hu/cikkek/78516 |cím=Dél-Somogy tengere a Kotró |kiadó=Somogy TV |elérés=2014-12-10 |dátum=2011-07-11}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.horgasz.hu/page/54/art/53/akt/54/html/gyekenyesi-kavicsbanya-tavak-kotro.html |cím=A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon |elérés=2014-12-10}}</ref>
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a ''Kotró'', ami 2011-ben megkapta az [[Örökségünk – Somogyország Kincse]] kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30&nbsp;métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.somogytv.hu/cikkek/78516 |cím=Dél-Somogy tengere a Kotró |kiadó=Somogy TV |elérés=2014-12-10 |dátum=2011-07-11}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.horgasz.hu/page/54/art/53/akt/54/html/gyekenyesi-kavicsbanya-tavak-kotro.html |cím=A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon |elérés=2014-12-10}}</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2014. december 10., 12:59-kori változata

Gyékényes
Gyékényes címere
Gyékényes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
KistérségCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterKisiván István[1]
Irányítószám8851
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség981 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″
Gyékényes (Somogy vármegye)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gyékényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Fiumével összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).

Története

Gyékényes és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.

Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia, Pál országbíró voltak, akinek öröklött birtokai voltak Vas vármegyében, a Sár-folyó mellett, a mai Zalaegerszeg környékére eső Egerváron, Fancsikán, Középfaluban, köztük Gyékényesen is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó-menti, Bihar vármegyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.

1380-ban Gykynes alakban írva említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket. 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település. Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.

Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.

Nevezetességei

Légi felvétel Gyékényesről

A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a Kotró, ami 2011-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30 métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.[3][4]

Jegyzetek

  1. ↑ Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Dél-Somogy tengere a Kotró. Somogy TV, 2011. július 11. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  4. ↑ A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 10.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyékényes&oldid=15401688”