„Gyékényes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
| név = Gyékényes |
| név = Gyékényes |
||
| kép = Gyékényes2.jpg |
| kép = Gyékényes2.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| címer = HUN Gyékényes COA.jpg |
| címer = HUN Gyékényes COA.jpg |
||
| régió = Dél-Dunántúl |
| régió = Dél-Dunántúl |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume| |
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Fiumével]] összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal]]lal). |
||
== Története == |
== Története == |
||
Gyékényes és környéke már a [[Római Birodalom]] idején is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak. |
|||
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, |
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia, [[Pál országbíró]] voltak, akinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas vármegyében]], a [[Sár-folyó]] mellett, a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]]on, [[Fancsika|Fancsikán]], Középfaluban, köztük Gyékényesen is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]]-menti, [[Bihar vármegye]]i [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és [[Pózva]] (Pazuba) falvakba eső részeiért. |
||
[[1380]]-ban |
[[1380]]-ban ''Gykynes'' alakban írva említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a [[Marczali család]] leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. [[1489]]-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a [[Báthory család|Báthoriak]] kapták meg az itteni földeket. [[1598]]-[[1599]] között [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]] birtoka volt. , majd [[1600]]-ban [[Kanizsa ostroma (1664)|Kanizsa]] eleste után, török kézre került a település. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett. |
||
[[1489]]-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a [[Báthory család|Báthoriak]] kapták meg az itteni földeket. |
|||
[[1598]]-[[1599]] között [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]] birtoka volt. , majd [[1600]]-ban [[Kanizsa ostroma (1664)|Kanizsa]] eleste után, török kézre került a település. |
|||
Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett. |
|||
Az [[1945]]-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
Az [[1945]]-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl:Gyékényes1.jpg|300px|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Gyékényes1.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Légi felvétel Gyékényesről]] |
||
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a ''Kotró'', ami 2011-ben megkapta az [[Örökségünk – Somogyország Kincse]] kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a báyatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30 métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.somogytv.hu/cikkek/78516 |cím=Dél-Somogy tengere a Kotró |kiadó=Somogy TV |elérés=2014-12-10 |dátum=2011-07-11}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.horgasz.hu/page/54/art/53/akt/54/html/gyekenyesi-kavicsbanya-tavak-kotro.html |cím=A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon |elérés=2014-12-10}}</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.gyekenyes.hu/ Gyékényes honlapja] |
* [http://www.gyekenyes.hu/ Gyékényes honlapja] |
||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=209 |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=209 Légi felvételek Gyékényesről] |
||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1293 Gyékényes anno] |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1293 Gyékényes anno] |
||
A lap 2014. december 10., 12:56-kori változata
Gyékényes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Kistérség | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kisiván István[1] | ||
Irányítószám | 8851 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 981 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″ | |||
Gyékényes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.
Fekvése
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Fiumével összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).
Története
Gyékényes és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia, Pál országbíró voltak, akinek öröklött birtokai voltak Vas vármegyében, a Sár-folyó mellett, a mai Zalaegerszeg környékére eső Egerváron, Fancsikán, Középfaluban, köztük Gyékényesen is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó-menti, Bihar vármegyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
1380-ban Gykynes alakban írva említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket. 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település. Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.
Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.
Nevezetességei
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a Kotró, ami 2011-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a báyatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30 métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.[3][4]
Jegyzetek
- ↑ Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Dél-Somogy tengere a Kotró. Somogy TV, 2011. július 11. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 10.)