„Bérbaltavár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szöveg pozíciója
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
| kistérség = Vasvári
| kistérség = Vasvári
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Mészáros László ([[FIDESZ]]-[[KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/18/tjk18009.htm |title=Bérbaltavár települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-26 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| polgármester = Mészáros László ([[FIDESZ]]-[[KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/18/tjk18009.htm |title=Bérbaltavár települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-26 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
| irányítószám = 9831
| irányítószám = 9831
| körzethívószám = 94
| körzethívószám = 94
38. sor: 38. sor:
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.


== A falu lakossának változása és vallási összetétele ==
== A falu lakosságának változása és vallási összetétele ==
1910: össz. '''1506''', 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,
1910: össz. '''1506''', 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,


1940: össz. '''1410''', 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,
1940: össz. '''1410''', 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,


1948: össz. '''1365''', 1355 r.k.,
1948: össz. '''1365''', 1355 r.k.,


1983: össz. '''870'''
1983: össz. '''870'''
55. sor: 55. sor:
2008: össz. '''524'''
2008: össz. '''524'''


(rövidítések: r.k.=római katolius, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)
(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)


== Mezőgazdaság ==
== Mezőgazdaság ==
69. sor: 69. sor:
1754-ben a régi templom helyén gróf [[Festetics József]] tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot.<ref>[http://picasaweb.google.com/ervin.nemeth/Transdanubia2005AllSaintsDay#4950903764692631570 Baltavári templom]</ref>, aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf [[Festetics Pál (főispán)|Festetics Pált]], majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.
1754-ben a régi templom helyén gróf [[Festetics József]] tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot.<ref>[http://picasaweb.google.com/ervin.nemeth/Transdanubia2005AllSaintsDay#4950903764692631570 Baltavári templom]</ref>, aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf [[Festetics Pál (főispán)|Festetics Pált]], majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.


A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismertetlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.
A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismeretlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.


Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.<ref>[http://www.derbt.hu/assets/berbaltavar.jpg Kisbéri templom]</ref>
Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.<ref>[http://www.derbt.hu/assets/berbaltavar.jpg Kisbéri templom]</ref>
78. sor: 78. sor:
7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a [[Pannon-tenger]] üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.
7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a [[Pannon-tenger]] üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.


Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős - Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3 - 4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.
Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős - Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.


A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak.
A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak.
97. sor: 97. sor:
A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.
A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.


A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, [[Bécsi Természettudományi Múzeum| Bécs]], [[British Museum| London]]), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle.
A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, [[Bécsi Természettudományi Múzeum|Bécs]], [[British Museum|London]]), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle.
2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől.
2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől.
Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.
Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.
108. sor: 108. sor:
== Források ==
== Források ==
* Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött
* Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}

== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.vasiszemle.t-online.hu/2005/01/kordos.htm Kordos László: Ásatások a baltavári ősgerinces lelőhelyen]
* [http://www.vasiszemle.t-online.hu/2005/01/kordos.htm Kordos László: Ásatások a baltavári ősgerinces lelőhelyen]
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0128/08.html Kordos László: Ôsállatok csontjai a baltavári Szőlő-hegyen (cikk az Élet és Tudományból)]
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0128/08.html Kordos László: Ősállatok csontjai a baltavári Szőlő-hegyen (cikk az Élet és Tudományból)]


{{csonk-dátum|csonk-Vas|2005 júliusából}}
{{csonk-dátum|csonk-Vas|2005 júliusából}}

A lap 2014. december 9., 23:51-kori változata

Bérbaltavár
Baltavár egykori képeslapon
Baltavár egykori képeslapon
Bérbaltavár címere
Bérbaltavár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
KistérségVasvári
Jogállásközség
PolgármesterMészáros László (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám9831
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség480 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″
Bérbaltavár (Vas vármegye)
Bérbaltavár
Bérbaltavár
Pozíció Vas vármegye térképén
Bérbaltavár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bérbaltavár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bérbaltavár község Vas megyében, a Vasvári járásban. Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítésével jött létre 1935-ben.

Fekvése

Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő közút mentén fekszik. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 km.

Története

Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' út mentén alakult ki.

Az egykori bérbaltavári kastély

Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.

Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.

Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.

1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.

Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt, végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.

1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.

A falu lakosságának változása és vallási összetétele

1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,

1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,

1948: össz. 1365, 1355 r.k.,

1983: össz. 870

1990: össz. 692

2000: össz. 578, 517 r.k.,

2004: össz. 542

2008: össz. 524

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

Mezőgazdaság

Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál főispán volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.

Baltavárról származik Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye), és a híres Glocker óriás cseresznye.

A Glocker óriás cseresznye július közepétől érik. Középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas. Fája edzett, bőtermő.

A falu templomai

1754-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot.[3], aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.

A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismeretlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.

Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.[4]

Nevezetességei

1856-ban a Budapest - Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal - domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült,hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.

7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.

Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős - Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.

A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:

A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás folyt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.

A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

Híres emberek

Források

  • Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött

Jegyzetek

  1. Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Baltavári templom
  4. Kisbéri templom

További információk