„Johann Friedrich Gmelin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
86. sor: 86. sor:


*''Sorex exilis'' Gmelin, 1788 - [[törpecickány]]
*''Sorex exilis'' Gmelin, 1788 - [[törpecickány]]
*''Sus scrofa ferus'' Gmelin, 1788 - [[európai vaddisznó]]
*[[szavannai varacskosdisznó]] ''(Phacochoerus africanus)'' (Gmelin, 1788)
*[[szavannai varacskosdisznó]] ''(Phacochoerus africanus)'' (Gmelin, 1788)
*[[Phacochoerus africanus africanus]] Gmelin, 1788
*[[Phacochoerus africanus africanus]] Gmelin, 1788

A lap 2014. december 8., 14:45-kori változata

Johann Friedrich Gmelin
Életrajzi adatok
Született1748. augusztus 8.
Tübingen
Elhunyt1804. november 1. (56 évesen)
Göttingen
SírhelyAlbanifriedhof
Ismeretes mint
Nemzetiségnémet
SzüleiPhilipp Friedrich Gmelin
GyermekekLeopold Gmelin
IskoláiTübingeni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterületbotanika, entomológia, herpetológia

Hatással voltak ráPhilipp Friedrich Gmelin, Carl von Linné
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat.

Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8.Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gmelin”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.F.Gmel.”.

Élete

Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a Német-római Birodalomhoz tartozó Tübingenben született. Philipp Friedrich Gmelin legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a Tübingeni Egyetemen.[1] Disszertációjának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében Ferdinand Christoph Oetingernek volt szerepe,[2] emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”.

Karrierje

Gmelin sírköve a göttingeni temetőben

1769-ben Gmelin a Tübingeni Egyetem adjunktus professzora lett. 1773-ban a Georg-August-Universität Göttingen adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, Leopold Gmelin, akiből vegyész lesz.

Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a Carl von Linné által elindított „Systema Naturae” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.

1804-ben halt meg Göttingenben.

Öröksége

Az Artemisia gmelinii nevű ürömfajt róla nevezték el.

Híres tanítványai között szerepelnek: Georg Friedrich Hildebrandt, Friedrich Stromeyer, Carl Friedrich Kielmeyer és Wilhelm August Lampadius, valamint saját fia, Leopold Gmelin.

1789-ben Gmelin fedezte fel a sávos csukát (Esox americanus).

Herpetológusként számos új kétéltű- és hüllőfajt írt le.[3]

Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos csigát fedezett fel és írt le.

Néhány írása

  • Gmelin, Johann Friedrich, Ferdinand Christoph Oetinger. Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam, Thesis Tübingen (1768). OCLC 10717434 
  • Allgemeine Geschichte der Gifte, Two Volumes, 1776/1777
  • Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte, 1777
  • Allgemeine Geschichte der mineralischen Gifte, 1777
  • Einleitung in die Chemie, 1780
  • Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus, 1783
  • Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst, 1784
  • Grundsätze der technischen Chemie, 1786
  • Grundriß der Pharmazie, 1792
  • Geschichte der Chemie, 1799
  • Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte, 1806

Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok

Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimák (az alábbi lista nem teljes).

Emlősök

Madarak

Hüllők

Halak

  • Lamna cornubica (Gmelin, 1789) - heringcápa
  • Squalus cornubicus Gmelin, 1789 - heringcápa
  • kősüllő (Sander volgensis) (Gmelin, 1789)
  • Stizostedion volgensis (Gmelin, 1789)
  • Lucioperca sandra volgensis (Gmelin, 1789)
  • Lucioperca volgensis (Gmelin, 1789)
  • Perca volgensis Gmelin, 1789
  • Sander volgense (Gmelin, 1789)
  • Stizostedion volgense (Gmelin, 1789) - kősüllő
  • Anarhichas strigosus Gmelin, 1789 - Anarhichas lupus
  • sávos csuka (Esox americanus) Gmelin, 1789
  • Esox americanus americanus Gmelin, 1789

Tüskésbőrűek

Gombák

Jegyzetek

  1. Mainz, Vera V.; Gregory S. Girolami: Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich. School of Chemical Sciences Web Genealogy. University of Illinois, Champaign-Urbana, 1998. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  2. Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam
  3. The Reptile Database. www.reptile-database.org.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Friedrich Gmelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Commons:Category:Johann Friedrich Gmelin
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat.