„Szerb Egyházi Múzeum (Szentendre)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
|||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.<ref>{{cite web|url= http://www.mtatk.hu/interreg/kotet2/16_milan.pdf |title= BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)}}</ref> |
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.<ref>{{cite web|url= http://www.mtatk.hu/interreg/kotet2/16_milan.pdf |title= BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)}}</ref> |
||
A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai [[ortodox]] gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. |
A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai [[ortodox]] gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. |
||
A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a [[posztbizánci]] iskolát követi, de sok közülük az [[autodidakta]] művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van [[Ostoja Mrkojevic]], [[Mitrofán Zográf]] és [[Nedelko Podovic]]. |
A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a [[posztbizánci]] iskolát követi, de sok közülük az [[autodidakta]] művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van [[Ostoja Mrkojevic]], [[Mitrofán Zográf]] és [[Nedelko Podovic]]. |
||
[[File:Szentendrei szerb ortodox székesegyház4.jpg|150px|bélyegkép|Belgrád szerb ortodox székesegyház - Szentendre]] |
[[File:Szentendrei szerb ortodox székesegyház4.jpg|150px|bélyegkép|Belgrád szerb ortodox székesegyház - Szentendre]] |
||
A gyűjtemény tárgyát képezik egyéb istentiszteleti és [[liturgia|liturgikus]] tárgyak is. Az [[iparművészet]]i alkotások már [[barokk]] jegyeket viselnek. Ezeket gyakran magyar, osztrák és más európai mesterektől rendelték, de a helyi szerb ötvösök is remekműveket állítottak elő. |
A gyűjtemény tárgyát képezik egyéb istentiszteleti és [[liturgia|liturgikus]] tárgyak is. Az [[iparművészet]]i alkotások már [[barokk]] jegyeket viselnek. Ezeket gyakran magyar, osztrák és más európai mesterektől rendelték, de a helyi szerb ötvösök is remekműveket állítottak elő. |
||
A XVIII. sz-tól már az [[ikonosztáz]]ok is egyre inkább barokk jelleget öltenek (a [[Preobrazsenszka-templom]] ikonfala). Olyan művészek kaptak vezető szerepet, mint [[Jovan Popović]], [[Stefan Tenecki]] és az újvidéki [[Vasa Ostojić]]. |
A XVIII. sz-tól már az [[ikonosztáz]]ok is egyre inkább barokk jelleget öltenek (a [[Preobrazsenszka-templom]] ikonfala). Olyan művészek kaptak vezető szerepet, mint [[Jovan Popović]], [[Stefan Tenecki]] és az újvidéki [[Vasa Ostojić]]. |
||
A magyarországi ortodox kultúra utolsó virágkora a XVIII. sz. vége és a XIX. sz. eleje. Az ekkori festők közül kiemelkedik [[Pavel Đurković]], illetve a budai [[Mihailo Živković]], aki a szentendrei [[Blagovesztenszka görögkeleti templom(Szentendre)|Blagovesztenszka-templom]] ikonosztázát is festette. |
A magyarországi ortodox kultúra utolsó virágkora a XVIII. sz. vége és a XIX. sz. eleje. Az ekkori festők közül kiemelkedik [[Pavel Đurković]], illetve a budai [[Mihailo Živković]], aki a szentendrei [[Blagovesztenszka görögkeleti templom(Szentendre)|Blagovesztenszka-templom]] ikonosztázát is festette. |
||
Ezt követően a szerb népesség és kultúra is hanyatlásnak indult.<ref>„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A több milliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.” |
Ezt követően a szerb népesség és kultúra is hanyatlásnak indult.<ref>„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A több milliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.”</ref> |
||
[[File:Arsenije III.jpg|100px|bélyegkép|balra|III. Arsenije Čarnojević]] |
[[File:Arsenije III.jpg|100px|bélyegkép|balra|III. Arsenije Čarnojević]] |
||
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a [[szentségtartó]]któl, [[ikon]]októl kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges [[kódex]]-bibliák, [[pásztorbot]]ok és [[bútor]]ok is. |
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a [[szentségtartó]]któl, [[ikon]]októl kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges [[kódex]]-bibliák, [[pásztorbot]]ok és [[bútor]]ok is. |
||
Többek között itt található [[III. Arsenije Čarnojević]] szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.<ref>{{cite web|url= http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf |title= Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. Hozzáférés ideje: 2013. 05. 23 12:34}} „Varga J. János – 13. o. – Közli III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képét főpapi ornátusban. A 18. század végén fára festett kép Szentendrén a Szerb Egyháztörténeti Gyűjteményben található.”Ez hasonló a szócikkben látható képhez.</ref> |
Többek között itt található [[III. Arsenije Čarnojević]] szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.<ref>{{cite web|url= http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf |title= Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. Hozzáférés ideje: 2013. 05. 23 12:34}} „Varga J. János – 13. o. – Közli III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képét főpapi ornátusban. A 18. század végén fára festett kép Szentendrén a Szerb Egyháztörténeti Gyűjteményben található.”Ez hasonló a szócikkben látható képhez.</ref> |
||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2011/06/belivek_17-18.pdf] |
*[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2011/06/belivek_17-18.pdf] |
||
*[http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok Szentendre útikalauz látnivalók] |
*[http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok Szentendre útikalauz látnivalók] |
||
*[http://wikimapia.org/11512516/hu/Szerb-Egyh%C3%A1zi-M%C3%BAzeum Szerb egyházi múzeum] |
*[http://wikimapia.org/11512516/hu/Szerb-Egyh%C3%A1zi-M%C3%BAzeum Szerb egyházi múzeum] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A lap 2014. december 3., 00:52-kori változata
| Szerb Egyházi Múzeum | |
 | |
| A főtéri templomtól jobbra fent található a Szerb Egyházi Múzeum | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Szentendre Magyarország |
| Cím | Pátriárka utca 5.Google mapsban |
| Alapítva | 1964 |
| Elhelyezkedése | |
 Szerb Egyházi Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 36″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Egyházi Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Szerb Egyházi Múzeum Magyarországon, Szentendre városában található a Pátriárka utcában, a Pest Megyei Könyvtár közelében, a Belgrád székesegyház kertjében.
Története
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.[1]
A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga.
A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic.
A gyűjtemény tárgyát képezik egyéb istentiszteleti és liturgikus tárgyak is. Az iparművészeti alkotások már barokk jegyeket viselnek. Ezeket gyakran magyar, osztrák és más európai mesterektől rendelték, de a helyi szerb ötvösök is remekműveket állítottak elő.
A XVIII. sz-tól már az ikonosztázok is egyre inkább barokk jelleget öltenek (a Preobrazsenszka-templom ikonfala). Olyan művészek kaptak vezető szerepet, mint Jovan Popović, Stefan Tenecki és az újvidéki Vasa Ostojić.
A magyarországi ortodox kultúra utolsó virágkora a XVIII. sz. vége és a XIX. sz. eleje. Az ekkori festők közül kiemelkedik Pavel Đurković, illetve a budai Mihailo Živković, aki a szentendrei Blagovesztenszka-templom ikonosztázát is festette.
Ezt követően a szerb népesség és kultúra is hanyatlásnak indult.[2]
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a szentségtartóktól, ikonoktól kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is.
Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.[3]
A gyűjtemény tehát gazdag áttekintést nyújt a szerb egyházmegye művészetéről, annak fejlődéséről és az azt ért külső - elsősorban nyugati hatásokról, a bizánci és a barokk-klasszicista elemek keveredéséről.
Jegyzetek
- ↑ BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)
- ↑ „A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A több milliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.”
- ↑ [ http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. Hozzáférés ideje: 2013. 05. 23 12:34] „Varga J. János – 13. o. – Közli III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képét főpapi ornátusban. A 18. század végén fára festett kép Szentendrén a Szerb Egyháztörténeti Gyűjteményben található.”Ez hasonló a szócikkben látható képhez.