Centurio

Centurio öltözékének modern rekonstruálása

A centurio az ókorban a római légió egy centuriájának vezetője volt. A rang a mariusi hadseregreform (i.e. 107.) eredményeként jelent meg.

Név

Az elnevezés latinul "centurio", görög forrásokban κεντυρίων vagy hekatontarch (ἑκατόνταρχος), míg a Bizánci Birodalom idején kentarch (κένταρχος). A kifejezés utal a centuriára, amelyet ez a tiszt vezetett.

Fejlődése

A köztársaság időszaka

A Római Köztársaság idején a minden egyes légiót 30 manipulus alkotott, és mindegyik manipulus élén 1-1 centurio állt. Később a manipulusokat 2 centuriára osztották, így a centuriók száma is megduplázódott. A császárság alatt is ez a szerveződési rendszer maradt fenn. A köztársaság idején rangfokozatuk függött attól, hogy hastati, principes vagy triarii centurióba tartoztak, vagy aszerint, hogy a manipulus első vagy második centuriájában szolgáltak. Az első centúrió, vagyis a jobb szárny centuriója (centurio prior) mindig az egész manipulust vezette, tehát idősebb és tapasztaltabb volt a bal szárny parancsnokánál (centurio posterior).

A császárság kora

A császárság korában a nehézgyalogság fegyverzetének egységesítése miatt a triarii, principes és hastati megkülönböztetés már csak a centuriók rangjelzésében tartotta fenn magát. Az első - dupla erejű - cohors csak öt centuriaból állt, az öt centurio rangelnevezése a következő: primus pilus, princeps prior, hastatus prior, princeps posterior és hastatus posterior. A többi cohors vonatkozásában a következő rangok ismeretesek: pilus prior, princeps prior, hastatus prior, pilus posterior, princeps posterior, hastatus posterior. A centuriók tiszti létszámba tartoztak, és egyben ez volt az egyetlen tiszti rang, amelyet a közkatonák és altisztek hosszú és fáradságos szolgálattal elérhettek. A császár kezdeményezésére lovagrendűek is centurióként kezdhették meg a pályafutásukat. Ez csábítóbb volt a lovagok számára, mint a tribunusi hivatal, ahol semmilyen jövedelemhez nem juthattak. A centurio már nem léphetett előbbre a légióban, ezért a legtöbben, ha szolgálati idejük letelt, a magánéletbe vonultak vissza. Minthogy a centurio rendszerint 100 emberből álló csapat parancsnoka volt, megjelölése a feliratokon a 100-ast jelző C betű fordított alakja által történt.

Centuriok öltözéke

Modern sisak-rekonstrukció. Savaria karnevál, 2009.

Alapvetően megegyezett a legionarius felszerelésével.

• Sisak

A sisak alapja a standard vassisak (cassis) volt. Erre keresztbe fordított toll, vagy lósörény sisakforgó került - ez nem csak dísz volt, a katonáknak ez segített megismerni vezetőjüket a harcban.

• Vért

Modern ábrázolásokon gyakran díszes fém vagy a testalkatot követő bőrvértet hordoznak a centuriók. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a tisztek a legénységgel együtt harcoltak, meneteltek, életszerűbb azon vélemény elfogadása, amely szerint sztenderd vértjük a láncing (lorica hamata) volt. Ezenkívül lábvértet is viselhettek - olykor díszített kivitelben.

• Kitüntetések

Korabeli ábrázolásokon szinte kivétel nélkül viselik kitüntetéseiket (phalea), amelyeket - szám szerint 5-9 darabot - bőrheveder tartott a mellkasukon a vért felett.

• Fegyverzet

Ez is megegyezett a legionariusok fegyverzetével. A centurio (a többi légióssal ellentétben) mindig a bal oldalán viselte a gladiust (kardot), és minden esetben tőrt (pugio) is hordott magánál.

• Pálca

Rangjelzésként vékony szőlőfa botot hordozott a tiszt, amely testi fenyítésre is kiválóan alkalmas eszköz volt.

• Köpeny

A köpeny - melynek színe a későbbi képeken, filmeken mindig vörös, bár erre kevés a bizonyíték - szintén gyakori kiegészítő. Harcban ritkábban viselhették, mivel a nehéz köpeny akadályozhatta a mozgást.

Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon
• Havas László, Németh György, Szabó Edit: Római történeti kézikönyv (Korona Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-9191-75-2
• Kész Barnabás: A világ nagy harcosai