„Eutrofizáció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (79.121.64.3), visszaállítva 2001:738:2001:8020:5041:B713:2239:EA6B szerkesztésére: A szerkesztő feleslegesen használ dölt, illetve félkövér bet
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
{{lektor}}
[[Fájl:EUTROFIZÁCIÓ.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén]]
[[Fájl:EUTROFIZÁCIÓ.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén]]
'''''Egy olyan folyamat, melynek során a [[szennyvíz]]ben lévő [[foszfor]] és [[nitrogén]] túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet.'''''
Egy olyan folyamat, melynek során a [[szennyvíz]]ben lévő [[foszfor]] és [[nitrogén]] túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet.
''Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd [[plankton]]), gyökerező [[Felszíni lebegőhínárok|hínár]]-, mocsári növények.
Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd [[plankton]]), gyökerező [[Felszíni lebegőhínárok|hínár]]-, mocsári növények.
Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.''
Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.


== Eredete ==
== Eredete ==
14. sor: 14. sor:
A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva.
A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva.


== Tápanyagok-beindító folyamat ==
==Tápanyagok-beindító folyamat==
Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. [[ammónia]] + foszfor).<ref>[[Akvarisztika]](Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet</ref> Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések.
Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. [[ammónia]]).<ref>[[Akvarisztika]](Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet</ref> Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések.


== Következmények ==
== Következmények ==

A lap 2014. november 29., 00:52-kori változata

Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén

Egy olyan folyamat, melynek során a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd plankton), gyökerező hínár-, mocsári növények. Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.

Eredete

Szennyvízkibocsátás és természetes folyamat által.

Szennyeződés

A növényi tápanyag - elsősorban foszfor és nitrogén vegyületek főleg emberi tevékenységből származnak, mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből, és nem utolsó sorban a háztartásokból szennyvízkibocsátás által.

Természetes út

A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva.

Tápanyagok-beindító folyamat

Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. ammónia).[1] Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések.

Következmények

A vízfelszín növénnyel borítottsága fordítottan arányos a növények számára rendelkezésre álló fény mennyiségével: minél dúsabb a növényzet, annál kevesebb fény jut a víz alsóbb rétegeibe. Így a növények, bár túlzottan elszaporodnak, saját pusztulásukat idézik elő. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (mineralizálják) őket. Ez a folyamat a vízben lévő oxigént felhasználja. A növényi elszaporodás nagyobb léptékű pusztuláshoz, azaz oxigénhiányhoz vezet, melynek egyenes következménye a halpusztulás. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló tápanyagokat olyan fitoplankton szervezetek is felhasználhatják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek bekerülhetnek a táplálékláncba, vagy más fajok pusztulását idézhetik elő.

Megelőzés

A vízszennyezés megelőzését természetvédelmi előírások betartásával, foszfortartalmú mosóporok használatának csökkentésével lehet elérni.

Külső hivatkozások

  1. Akvarisztika(Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet