„Eutrofizáció” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (79.121.64.3), visszaállítva 2001:738:2001:8020:5041:B713:2239:EA6B szerkesztésére: A szerkesztő feleslegesen használ dölt, illetve félkövér bet |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{lektor}} |
{{lektor}} |
||
[[Fájl:EUTROFIZÁCIÓ.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén]] |
[[Fájl:EUTROFIZÁCIÓ.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén]] |
||
Egy olyan folyamat, melynek során a [[szennyvíz]]ben lévő [[foszfor]] és [[nitrogén]] túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. |
|||
Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd [[plankton]]), gyökerező [[Felszíni lebegőhínárok|hínár]]-, mocsári növények. |
|||
Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős. |
Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős. |
||
== Eredete == |
== Eredete == |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva. |
A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva. |
||
== |
==Tápanyagok-beindító folyamat== |
||
Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. [[ammónia]] |
Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. [[ammónia]]).<ref>[[Akvarisztika]](Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet</ref> Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések. |
||
== Következmények == |
== Következmények == |
A lap 2014. november 29., 00:52-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Egy olyan folyamat, melynek során a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd plankton), gyökerező hínár-, mocsári növények. Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.
Eredete
Szennyvízkibocsátás és természetes folyamat által.
Szennyeződés
A növényi tápanyag - elsősorban foszfor és nitrogén vegyületek főleg emberi tevékenységből származnak, mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből, és nem utolsó sorban a háztartásokból szennyvízkibocsátás által.
Természetes út
A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva.
Tápanyagok-beindító folyamat
Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. ammónia).[1] Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések.
Következmények
A vízfelszín növénnyel borítottsága fordítottan arányos a növények számára rendelkezésre álló fény mennyiségével: minél dúsabb a növényzet, annál kevesebb fény jut a víz alsóbb rétegeibe. Így a növények, bár túlzottan elszaporodnak, saját pusztulásukat idézik elő. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (mineralizálják) őket. Ez a folyamat a vízben lévő oxigént felhasználja. A növényi elszaporodás nagyobb léptékű pusztuláshoz, azaz oxigénhiányhoz vezet, melynek egyenes következménye a halpusztulás. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló tápanyagokat olyan fitoplankton szervezetek is felhasználhatják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek bekerülhetnek a táplálékláncba, vagy más fajok pusztulását idézhetik elő.
Megelőzés
A vízszennyezés megelőzését természetvédelmi előírások betartásával, foszfortartalmú mosóporok használatának csökkentésével lehet elérni.
Külső hivatkozások
- ↑ Akvarisztika(Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet