„Szeged–Szabadka-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
javítás
32. sor: 32. sor:
{{BS|ABZrf||{{vvr|150|Budapest–Belgrád-vasútvonal}}|[[Budapest]] felé}}
{{BS|ABZrf||{{vvr|150|Budapest–Belgrád-vasútvonal}}|[[Budapest]] felé}}
{{BS|eABZrf||[[Szabadka–Baja-vasútvonal]]}}
{{BS|eABZrf||[[Szabadka–Baja-vasútvonal]]}}
{{BS|STR|||[[Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal]]}}
{{BS|STR|||[[Zombor]] felé}}
|}
|}
|}
|}

A lap 2014. november 28., 10:53-kori változata

Szeged–Szabadka-vasútvonal
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
A Szeged–Szabadka-vasútvonal útvonala
Vonal:136
Hossz:15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
121
Újszeged[1]
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
0 Szeged
Szeged-Rendező
140 Cegléd felé, 135 Békéscsaba felé
5-ös főút
13 Röszke Magyarország
21 Horgos (Horgoš) Szerbia
Horgos–Zenta-vasútvonal Magyarkanizsa felé
28 Királyhalom (Bački Vinogradi)
A1-es autópálya
38 Palics (Palić)
38 Szabadka Javna Skladista
Budapest–Belgrád-vasútvonal Belgrád felé
45 Szabadka (Subotica)
Budapest–Belgrád-vasútvonal Budapest felé
Szabadka–Baja-vasútvonal
Zombor felé

A Szeged–Szabadka-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15 km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a MÁV 136-os számú vasútvonalát alkotja.

Történelem

Fájl:Horgos Vasút.jpg
Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon

A vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által, NagyváradEszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak.[2] A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket használtak. A vonal 1885. január elsejével a MÁV kezelésébe került[3], mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az államosítás után a MÁV a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre cserélte.

A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.

A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a szerbiai szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat.

2014-ben európai uniós támogatással elkészültek a vonal felújításának engedélyezési tervei és a kapcsolódó Szabadka–Baja-vasútvonal újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint Horgoson és Palicson gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb 2015 végén kezdődhetne.[4]

Pálya

A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h, az országhatártól Királyhalomig azonban 15 km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a szerb vasúttársaság a első világháború óta nem újította fel a pályát.

Jegyzetek

  1. Újszeged állomás
  2. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. 1884. évi XXXIX. törvénycikk (www.1000ev.hu)
  4. Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? (magyar nyelven). iho, 2014. november 27. (Hozzáférés: 2014. november 28.)