„Erőltetett menet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hasznos információ kilistázva |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''Erőltetett menet''' [[Radnóti Miklós]] költeménye, utolsó előtti verse. [[1944]]-ben írta, mikor erőltetett menetben haladtak Győr felé. Bemutatja a hadifoglyok - köztük a [[zsidók]] - szenvedéseit és erőszakos haláluk körülményeit, illetve a reményt is. |
|||
{{azonnali|Sajnos nem szócikk.|- [[User:Dorgan|'''Dorgan''']]<sup>[[User_vita:Dorgan|vita]]</sup> 2014. november 27., 12:41 (CET)}} |
|||
{{szubcsonk|2014. november 27., 13:58 (CET)}} |
|||
Ez Radnóti Miklós egyik leghíresebb verse, az utolsó előtti tőle. 1944-ben írta, mikor erőltetett menetben haladtak Győr felé. Bemutatja a hadifoglyok (köztük a zsidók) szenvedéseit és erőszakos haláluk körülményeit, illetve a reményt is. Radnóti ezután a vers után már keveset írt, mert meghalt nemsokára. Az (egyesek szerint nem) gonosz náci katonák tömegsírba lőtték. De ez a gyönyörű, reményt sugározó verse, ez fennmaradhatott az utókor számára, hála az exhumációnak. Barátai adták ki sok más versével együtt 1946-ban egy verseskötetben (sajnos ÉN nem tudom a címét! de hetedik kötete volt.) Szép vers, sokan sírnak is rajta. Ha valaki azt hiszi hazugság ez a vers megbizonyosodhat róla, fennvan a MEK_OSZK oldalán is! Megéri megörökíteni, minden iskolában tanítják. |
|||
Szövege: |
|||
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, |
|||
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, |
|||
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, |
|||
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, |
|||
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, |
|||
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. |
|||
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok |
|||
fölött régóta már csak a perzselt szél forog, |
|||
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, |
|||
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. |
|||
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom |
|||
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; |
|||
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán |
|||
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, |
|||
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, |
|||
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, |
|||
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, |
|||
s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - |
|||
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! |
|||
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! |
|||
Bor, 1944. szeptember 15. |
|||
Radnóti versei gyűjteménye: [LINK] |
A lap 2014. november 27., 14:58-kori változata
Az Erőltetett menet Radnóti Miklós költeménye, utolsó előtti verse. 1944-ben írta, mikor erőltetett menetben haladtak Győr felé. Bemutatja a hadifoglyok - köztük a zsidók - szenvedéseit és erőszakos haláluk körülményeit, illetve a reményt is.
Ez a szócikk nem éri el a csonkszintet.
Ez a lap témáját tekintve fontos lehet a Wikipédiának, de jelenleg annyira kevés a hasznos tartalma, hogy nem éri el a csonkszintet. Ha 5 napon belül a lapot senki nem bővíti legalább csonkszintre, törölni fogjuk. Ha , távolítsd el a {{szubcsonk}} (?) jelzést. Itt olvashatsz arról, hogy miért töröljük a csonkszintet el nem érő lapokat: Mi a baj a szubcsonkokkal? Adminisztrátoroknak: mielőtt törlöd a lapot, ne felejtsd el megnézni a laptörténetét (viszonylag sűrűn előfordul, hogy indokolatlan törlés vagy más baleset folytán lett szubcsonk valamiből), és fontold meg, hogy nem érdemes-e listázni a kért cikkek között, vagy hogy nem lenne-e jobb cikkjelöltté minősíteni. | A szubcsonkjelzés dátuma: 2014. november 27., 13:58 (CET) |