„Kyrie” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nl (vitalap | szerkesztései) |
egy évezreddel a reformáció előtt |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Első emlékei a [[4. század]]ból valók (az első századokban a liturgia nyelve [[Róma|Rómában]] is a [[Görög nyelv|görög]] volt). [[I. Gergely pápa|Nagy Szent Gergely pápa]] a |
Első emlékei a [[4. század]]ból valók (az első századokban a liturgia nyelve [[Róma|Rómában]] is a [[Görög nyelv|görög]] volt). [[I. Gergely pápa|Nagy Szent Gergely pápa]] a [[szentmise]] elején imádkozott [[litánia|litániát]] rövidebbre vette, s bevezette a ''Christe eleison'' formulát. A [[8. század]]tól rögzült a ''Kyrie eleison-Christe eleison-Kyrie eleison'' forma, amelyben minden tétel háromszor ismétlődik. <ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/Kyrie%20eleison.html Magyar katolikus lexikon (Kyrie eleison)]</ref> |
||
== Magyar szöveg == |
== Magyar szöveg == |
A lap 2014. november 23., 12:07-kori változata
A Kyrie vagy Kýrie (Domine, miserere, "Uram, irgalmazz!") a görög κύριε (kyrie), és a κύριος (kyrios) szóból származik, amely Isten megszólítása. Ez a keresztény liturgia egy fontos imájának a közneve.
Története
Első emlékei a 4. századból valók (az első századokban a liturgia nyelve Rómában is a görög volt). Nagy Szent Gergely pápa a szentmise elején imádkozott litániát rövidebbre vette, s bevezette a Christe eleison formulát. A 8. századtól rögzült a Kyrie eleison-Christe eleison-Kyrie eleison forma, amelyben minden tétel háromszor ismétlődik. [1]
Magyar szöveg
Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz, Krisztus, kegyelmezz, Krisztus, kegyelmezz.
Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz, Krisztus, kegyelmezz, Krisztus, kegyelmezz.
Görög szöveg
Kyrie eleison (Κύριε ἐλέησον). Christe eleison (Χριστὲ ἐλέησον). Kyrie eleison (Κύριε ἐλέησον).
Angol szöveg
Lord, have mercy. Christ, have mercy. Lord, have mercy.
Lásd még
Irodalom
- Diósi Dávid: Kyrie eleison:„Krisztus jegyesének” szeretetujjongása. In: Studia Theologica Trassylvaniensia. Supplementum 12 (2009), 5-20 (letölthető:http://www.ceeol.com/aspx/authordetails.aspx?authorid=03fff9ac-1ffd-4062-aba2-8b4e0ff53c69).