Hodierna tripoliszi grófné

Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, Tripolisz grófnéja és a haldokló Jaufré Rudel

Hodierna tripoliszi grófné, született Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő (1110 körül – 1164 körül) jeruzsálemi királyi hercegnő, házassága révén Tripolisz grófnéja.

Élete

Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő valamikor az 1110-es években jött világra II. Balduin jeruzsálemi király és Morfia melitenei úrnő harmadik gyermekeként. Születésekor frank nemesi származású édesapja edesszai grófként uralkodott, csak 1118-ban örökölte a jeruzsálemi koronát. Édesanyja egy örmény uralkodó leányaként keleti légkört teremtett a királyi udvarban. A négygyermekes családban nem volt fiúgyermek; a hercegnő és három nővére rendkívül szoros kapcsolatban álltak egymással. A négy hercegnő erős természete és öntörvényűsége széles körben ismert volt a keresztesek között; a korban példátlan magatartás abból fakadt, hogy fiúgyermek híján a jeruzsálemi király leányai egyikét szánta örökösének, s ennek megfelelően neveltette őket.

1135 körül – ekkorra már elhalálozott édesapja óhajának eleget téve – Hodierna királyi hercegnő házasságot kötött Rajmund tripoliszi trónörökössel, aki két évvel később örökölte meg a grófság koronáját. A házastársak kapcsolatát szinte a kezdetektől fogva veszekedések tarkították: a független, önálló Hodierna grófné heves féltékenységet váltott ki férjéből. Hivatalosan két gyermekük született; a szóbeszéd szerint azonban a második gyermek édesapja nem a tripoliszi gróf volt – az anyai nagynénje után Melisenda névre keresztelt leányt a törvényes származására vetülő gyanú miatt nem vette feleségül I. Mánuel bizánci császár. A történészek szerint a „valóságban valószínűleg semmi kétség sem férhetett Melisenda törvényes származásához,” a bizánci császár csak ürügyként használta az igazi apa kiléte körüli szóbeszédet a jegyesség felbontásához, és a háttérben politika húzódott.

II. Rajmund tripoliszi grófnak és Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnőnek két gyermeke született:

• Rajmund (1142 körül–1187), később Tripolisz grófja, Galilea fejedelme
• Melisenda (1143 körül–1161 után), apáca.

1148-ban a feltételezések szerint a legidősebb nővér, az immáron uralkodó Melisenda jeruzsálemi királynő a tripoliszi grófné kérésére szervezte meg az I. Alfonz toulouse-i gróf elleni merényletet, mikor a gróf az országba érkezett, és trónkövetelőként lépett fel. Viszonzásként Hodierna hercegnő végig támogatta nővérét annak tulajdon fia, III. Balduin jeruzsálemi király elleni küzdelmében. A harcokat végül a királynő 1152-ben elvesztette ugyan; azonban nabluszi birtokáról a száműzött uralkodónő és Hodierna grófné továbbra is befolyással bírtak a jeruzsálemi pátriárka megválasztása fölött. Ez idő tájt II. Rajmund gróf és felesége között újabb jelentős vitatkozás alakult ki; a gróf el akarta zárni hitvesét a világ elől. Melisenda királynő és fia északra jöttek, hogy beavatkozzanak a házastársak belügyeibe, és megegyezésre bírják őket. A két fél hajlandónak mutatkozott a kibékülésre; Hodierna grófné ugyanakkor jobbnak látta nővérével és unokaöccsével a fővárosba utazni egy rövid időre. Egy darabon a tripoliszi gróf is elkísérte őket; majd miközben visszafelé tartott Tripoliszba, meggyilkolták őt az asszaszinok.

Hodierna özvegy grófné nyomban visszatért a városba, hogy átvegye a régensséget kiskorú fia felett. A jeruzsálemi király támogatta nagynénjét, megszerezte számára az állam nemeseinek beleegyezését és hűségét; hálából a grófné megengedte az uralkodónak, hogy a gróf halálát kihasználó muszlim támadás visszaverése céljából átadja Tartusz várát és a környező vidéket a templomosoknak.

1161-ben Hodierna özvegy grófné jelen volt Melisenda királynő halálos ágyánál. Édesanyja halála után a jeruzsálemi uralkodó átvette az irányítást Nablusz fölött, amit később az Oultrejordain feletti uralomért cserébe átadott Philippe de Milly templomos nagymesternek. Hodierna grófné elhunyt nővére nevében támogatta a cserét.

Hodierna tripoliszi grófné és jeruzsálemi királyi hercegnő halálozási dátuma ismeretlen; vélhetően az 1160-as években halt meg. Emlékezete Jaufré Rudel francia trubadúr a „távoli szerelemről” szóló művében maradt fent. Eszerint Hodierna hercegnő szépsége a zarándokokon keresztül eljutott francia földre is, s a költő azért vett részt a második keresztes hadjáratban, hogy megpillanthassa a gyönyörű asszonyt. Az úton azonban megbetegedett, és haldokolva jutott el a grófnéhoz, akinek karjai közt meg is halt. A történet később Petrarca, Heinrich Heine, Robert Browning és Giosuè Carducci műveiben, Edmond Rostand: La Princesse Lointaine című drámájában éled újra azzal a változtatással, hogy az imádott nő nem Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, hanem leánya, Melisenda.

Források és irodalom

Felhasznált irodalom

• Howarth, Stephen. A templomosok titka, ford. Pálvölgyi Endre, Kossuth Kiadó. ISBN 963-09-2872-8 (1986) 
• Read, Piers Paul. A templomosok, ford. Majorossy Judit, Gulliver Könyvkiadó Kft.. ISBN 963-92-3212-2 
• Runciman, Steven.szerk.: Veszprémy László: A keresztes hadjáratok története, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna, Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-379-448-X [1995] (1999) 

Kapcsolódó irodalom

• Hamilton, Bernard.szerk.: Derek Baker: Women in the Crusader States: The Queens of Jerusalem. Ecclesiastical History Society (1978) 
• Türoszi Vilmos: Historia rerum in partibus transmarinis gestarum (latin nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 16.)
• Aacheni Albert: Historia Hierosolymitanae expeditionis (latin nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 16.)

Külső hivatkozások

• Cawley, Charles: Hodierna tripoliszi grófné életrajzi adatai (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. február 28.)
• Hodierna tripoliszi grófné életrajzi adatai (angol nyelven). Ancestry.com. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
• Az első keresztes hadjárat története (francia nyelven). Templiers.net. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
• Az első keresztes hadjárat története (angol nyelven). Crusades-Encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
• A keresztes hadjáratok középkori forrásai (angol nyelven). Internet Medieval Sourcebook. (Hozzáférés: 2010. január 16.)

Előző: Cecília francia királyi hercegnő

Tripolisz grófnéja 1137–1152

Következő: Bures-i Eschiva galileai hercegnő