„Anakreón” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.236.41.165 (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére
26. sor: 26. sor:
}}
}}


"'''Anakreón"''' ([[Teósz]]?, [[i. e. 572]]? – ?, [[i. e. 487]]?) ókori görög költő.
'''Anakreón''' ([[Teósz]]?, [[i. e. 572]]? – ?, [[i. e. 487]]?) ókori görög költő.


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2014. november 16., 16:16-kori változata

Anakreón
Anakreón mellszobra a Louvre-ban
Anakreón mellszobra a Louvre-ban
Születetti. e. 572?
Teósz?
Elhunyti. e. 487?
Teos[1]
Nemzetiségegörög
Foglalkozásaköltő
A Wikimédia Commons tartalmaz Anakreón témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Anakreón (Teósz?, i. e. 572? – ?, i. e. 487?) ókori görög költő.

Élete

A perzsa hódítás elől vándorolt ki Abdérába i. e. 545 k. Élete felét Szamoszon töltötte, Polükratész türannosz udvari költőjeként. Annak halála után Athénban Hipparkhosz udvarába került, majd annak 514-es megölése után talán Larisszába ment. Teószban vagy Abdérában halt meg.

Munkássága

Költészetéből néhány epigrammán és dalon kívül csak töredékek maradtak fenn, pedig költeményei öt könyvet tehettek ki. a iambosz és elégia mellett elsősorban monódikus dalokat írt. Témái közül a magánélet szférái, a szerelem és a bor a legfontosabb, érzékletes szimbólumokkal, természeti képekkel írva le azokat.

Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a Gyűlölöm című epigrammája, Radnóti Miklós fordításában:

Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
Háborut emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
Szép adományairól zengve szeretni tanít.

Utóélete

A római császárkor elejéig közvetlen, élénk a hatása, mely Catullus és Horatius költészetében is kimutatható, később azonban az utánzók háttérbe szorították magát Anakreónt.

Források

  • Anakreón összes költeményei (Budapest, Magyar Helikon, 1962)
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  
  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 278. o.  

Művei online

További irodalom

  • Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
  • Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, Gondolat, Bp. 1964.

Kapcsolódó szócikkek

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 85, 1