„Hanno (utazó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a Hidaspal átnevezte a(z) Hanno lapot a következő névre: Hanno (utazó): sok Hanno volt
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Hanno''' ([[Kr. e. 440]].–) [[karthágó]]i utazó, író.
'''Hanno''' – görögösen '''Hannón''' – ([[Kr. e. 440]] ?) [[karthágó]]i utazó, író.
[[Fájl:Hanno der Seefahrer.png|bélyegkép|300px|Hanno utazása]]
[[Fájl:Hanno der Seefahrer.png|bélyegkép|300px|Hanno utazása]]
[[Hamilkar Barkasz|Hamilcar]] fia volt, aki [[Kr. e. 500]] körül a gyarmatosítás érdekében a [[Földközi-tenger]]en hosszabb felfedező utat tett. Eredetileg pun nyelven írt egy útleírást, amelynek egy példányát Karthágóban Saturnus templomában őrizték. Az iratot később, a pun háborúk korában [[görög nyelv]]re is lefordították. A görög szöveg a végén csonkán maradt fenn. A mű a 18. fejezetben említést tesz egy, az emberekre igen hasonló gorillafajról, amely [[Afrika]] nyugati partján élt. Az út irányát [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] [[Gades]]től [[Arábia|Arábiáig]] terjedőnek mondta.
[[Hamilkar Barkasz|Hamilcar]] fia volt, aki [[Kr. e. 500]] körül a gyarmatosítás érdekében a [[Földközi-tenger]]en hosszabb felfedező utat tett. Eredetileg pun nyelven írt egy útleírást, amelynek egy példányát Karthágóban Saturnus templomában őrizték. Az iratot később, a pun háborúk korában [[görög nyelv]]re is lefordították. A görög szöveg a végén csonkán maradt fenn. A mű a 18. fejezetben említést tesz egy, az emberekre igen hasonló gorillafajról, amely [[Afrika]] nyugati partján élt. Az út irányát [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] [[Gades]]től [[Arábia|Arábiáig]] terjedőnek mondta.

A lap 2014. november 5., 16:15-kori változata

Hanno – görögösen Hannón – (Kr. e. 440 – ?) karthágói utazó, író.

Hanno utazása

Hamilcar fia volt, aki Kr. e. 500 körül a gyarmatosítás érdekében a Földközi-tengeren hosszabb felfedező utat tett. Eredetileg pun nyelven írt egy útleírást, amelynek egy példányát Karthágóban Saturnus templomában őrizték. Az iratot később, a pun háborúk korában görög nyelvre is lefordították. A görög szöveg a végén csonkán maradt fenn. A mű a 18. fejezetben említést tesz egy, az emberekre igen hasonló gorillafajról, amely Afrika nyugati partján élt. Az út irányát Idősebb Plinius Gadestől Arábiáig terjedőnek mondta.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap