„Kutas István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
20. sor: | 20. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
[[1936]]–[[1941]] között a [[Munkás Testedző Egyesület]]ben (MTE) atletizált és kézilabdázott. 1945 után a XIV. kerületi MADISZ, később az MKP sportosztályán a budapesti alosztály titkára, majd a ''Sport'' című lap felelős szerkesztője. [[1949]] júniusában az OTSH nevelési főosztályára került, majd az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője lett. [[1957]]. áprilistól [[1958]]-ig a [[Képes Sport]] felelős szerkesztője. 1958–[[1962]] között a [[Népsport]] főszerkesztője. |
[[1936]]–[[1941]] között a [[Munkás Testedző Egyesület]]ben (MTE) atletizált és kézilabdázott. 1945 után a XIV. kerületi MADISZ, később az MKP sportosztályán a budapesti alosztály titkára, majd a ''Sport'' című lap felelős szerkesztője. [[1949]] júniusában az OTSH nevelési főosztályára került, majd az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője lett. [[1957]]. áprilistól [[1958]]-ig a [[Képes Sport]] felelős szerkesztője. 1958–[[1962]] között a [[Népsport]] főszerkesztője. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökhelyettese és országos tanácsának tagja lett.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam= |szám= |oldal= |dátum=1963-12-15 }}</ref> [[1966]] márciusig az MTSH elnökhelyettese. Az után, [[1983]]-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Képes Sport főszerkesztője. |
||
==Élsport== |
==Élsport== |
A lap 2014. november 2., 12:25-kori változata
Kutas István | |
Született | 1920. |
Elhunyt | 2000. február 9. |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | sportvezető, sportújságíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutas István (1920. – 2000. február 9.) magyar sportvezető, sportújságíró.
Életpályája
1936–1941 között a Munkás Testedző Egyesületben (MTE) atletizált és kézilabdázott. 1945 után a XIV. kerületi MADISZ, később az MKP sportosztályán a budapesti alosztály titkára, majd a Sport című lap felelős szerkesztője. 1949 júniusában az OTSH nevelési főosztályára került, majd az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője lett. 1957. áprilistól 1958-ig a Képes Sport felelős szerkesztője. 1958–1962 között a Népsport főszerkesztője. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökhelyettese és országos tanácsának tagja lett.[1] 1966 márciusig az MTSH elnökhelyettese. Az után, 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Képes Sport főszerkesztője.
Élsport
A sportágak területén az egyre meghökkentőbb megtorpanások rákényszerítették a vezetőket a szakmai felkészülés átfogó megújítására. Kutas István nyomására a szakszövetségekben, a sportági ismeretterjesztés szaklapjaiban, a Testnevelési Tudományos Kutató Intézetben (TTK), a TF-en és a Sportkórházban új edzéselméleti programokat dolgoztak ki, amelyekben főként az erő és az állóképesség fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. A különböző sportágakban kísérletezni kezdtek a cirkuit, az intervall és a fartlekt metodikákkal. Az edzőtáborokban megjelentek – a korábban tiltott – súlyzó-, erőfejlesztő- és ritmuskészülékekkel. A labdarúgás kivételével elfogadottá vált az úgynevezett 12 perces Cooper-teszt.
MLSZ elnök
1974 márciustól 1978 végéig a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként tevékenykedett.
Díjai, elismerései
- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[2]
Jegyzetek
Források
- Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8