„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Művei: bővítés
→‎Források: bővítés
57. sor: 57. sor:
* Molnár Klára: ''A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X
* Molnár Klára: ''A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X
* [http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/84-04/ch03.html#id474582 Szabó Miklós: ''Milyen vagy, Magyarország?...''] = História VI. évf. (1984) 4. sz.
* [http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/84-04/ch03.html#id474582 Szabó Miklós: ''Milyen vagy, Magyarország?...''] = História VI. évf. (1984) 4. sz.
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IVa/szin_IV.0564.htm Színházi Lexikon]
{{Nemzetközi katalógusok|VIAF=120028643}}
{{Nemzetközi katalógusok|VIAF=120028643}}
{{Portál|könnyűzene||opera||Zsidóság}}
{{Portál|könnyűzene||opera||Zsidóság}}

A lap 2014. október 31., 22:57-kori változata

 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2014. október 31.

Vincze Zsigmond
Életrajzi adatok
Születési névWeisz Zsigmond
Született1874. július 1.
Zombor
Elhunyt1935. június 30. (60 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajokoperett
Hangszerzongora, hegedű
Tevékenységzeneszerző, karmester, hangszerelő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.

Élete

Zsidó családban született. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.

1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól).

Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[1] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[2]

Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház.

Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.[3]

Művei

  • Tilos a csók (operett három felvonásban, Király Színház, 1909. október 8.)
  • Limonádé ezredes (énekes vígjáték három felvonásban, Király Színház, 1912. szeptember 5.)
  • Léni néni (énekes bohózat három felvonásban, Magyar Színház, 1914. május 2.)
  • A cigány grófné (operett három felvonásban, Király Színház, 1920. március 13.)
  • A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.)
  • A gárdista (regényes operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.)
  • Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.)
  • Anna-bál (operett három felvonásban, Volkmann Róbert művei felhasználásával, Király Színház, 1925. szeptember 30.)
  • Aranyhattyú (operett három felvonásban, Király Színház, 1927. január 15.)
  • Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.)
  • Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929. november 15.)
  • Huszárfogás (operett három felvonásban, Fővárosi Operettszínház, 1930. április 4.)
  • Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930)

Jegyzetek

  1. ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
  2. ↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.
  3. ↑ Gramofon online

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vincze_Zsigmond&oldid=15273706”