„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete: bővítés |
→Művei: kitöltés |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
==Művei== |
==Művei== |
||
* ''Tilos a csók'' (Király Színház, 1909) |
|||
* ''Limonádé ezredes'' (Király Színház, 1912) |
|||
* ''Léni néni'' (Magyar Színház, 1914) |
|||
* ''A cigány grófné'' (Király Színház, 1920) |
|||
* ''A hamburgi menyasszony'' (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.) |
|||
* ''A gárdista'' (operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.) |
|||
* ''Az erősebb'' (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.) |
|||
* ''Az Anna bál'' (Király Színház, 1925) |
|||
* ''Kiss és Kis'' (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.) |
|||
* ''Az Aranyhattyú'' (Király Színház, 1927) |
|||
* ''Az aranyszőrű bárány'' (Szeged, 1929) |
|||
* ''Huszárfogás'' (Fővárosi Operettszínház, 1930) |
|||
* ''Jobb mint otthon'' (Nyári Operett Színház, 1930) |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2014. október 31., 19:18-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Vincze Zsigmond | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Weisz Zsigmond |
| Született | 1874. július 1. Zombor |
| Elhunyt | 1935. június 30. (60 évesen) Budapest |
| Pályafutás | |
| Műfajok | operett |
| Hangszer | zongora, hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, hangszerelő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.
Élete
Zsidó családban született. Már kamaszkorában komponált. Budapesten a Zenekedvelők Egyesületében Aggházy Károly, Bellovics Imre és Bürger Zsigmond tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban Komjáthy János, 1901-ben Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól).
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[1] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[2]
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is.
Művei
- Tilos a csók (Király Színház, 1909)
- Limonádé ezredes (Király Színház, 1912)
- Léni néni (Magyar Színház, 1914)
- A cigány grófné (Király Színház, 1920)
- A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.)
- A gárdista (operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.)
- Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.)
- Az Anna bál (Király Színház, 1925)
- Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.)
- Az Aranyhattyú (Király Színház, 1927)
- Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929)
- Huszárfogás (Fővárosi Operettszínház, 1930)
- Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930)
Jegyzetek
- ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
- ↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.
Források
- Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305722
- Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
- Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X
- Szabó Miklós: Milyen vagy, Magyarország?... = História VI. évf. (1984) 4. sz.
