„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: bővítés
→‎Források: bővítés
38. sor: 38. sor:
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
==Források==
==Források==
* ''Brockhaus–Riemann zenei lexikon''. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305722
*[[Gál György Sándor]]–[[Somogyi Vilmos]]: ''Operettek könyve. Az operett regényes története''. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
*[[Gál György Sándor]]–[[Somogyi Vilmos]]: ''Operettek könyve. Az operett regényes története''. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
* Molnár Klára: ''A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X
* Molnár Klára: ''A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X

A lap 2014. október 31., 17:38-kori változata

Vincze Zsigmond
Életrajzi adatok
Születési névWeisz Zsigmond
Született1874. július 1.
Zombor
Elhunyt1935. június 30. (60 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajokoperett
Hangszerzongora, hegedű
Tevékenységzeneszerző, karmester, hangszerelő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1.Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.

Élete

Zsidó családban született. Már kamaszkorában komponált. Budapesten a Zenekedvelők Egyesületében Aggházy Károly, Bellovics Imre és Bürger Zsigmond tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban Komjáthy János, 1901-ben Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.

1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne az Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá.

Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett kísérlet volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[1]

Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is.

Művei

Jegyzetek

  1. A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241

Források