„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: bővítés |
→Források: bővítés |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==Források== |
==Források== |
||
* ''Brockhaus–Riemann zenei lexikon''. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305722 |
|||
*[[Gál György Sándor]]–[[Somogyi Vilmos]]: ''Operettek könyve. Az operett regényes története''. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378 |
*[[Gál György Sándor]]–[[Somogyi Vilmos]]: ''Operettek könyve. Az operett regényes története''. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378 |
||
* Molnár Klára: ''A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X |
* Molnár Klára: ''A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X |
||
A lap 2014. október 31., 17:38-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Vincze Zsigmond | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Weisz Zsigmond |
| Született | 1874. július 1. Zombor |
| Elhunyt | 1935. június 30. (60 évesen) Budapest |
| Pályafutás | |
| Műfajok | operett |
| Hangszer | zongora, hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, hangszerelő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.
Élete
Zsidó családban született. Már kamaszkorában komponált. Budapesten a Zenekedvelők Egyesületében Aggházy Károly, Bellovics Imre és Bürger Zsigmond tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban Komjáthy János, 1901-ben Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne az Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá.
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett kísérlet volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[1]
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is.
Művei
Jegyzetek
- ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
Források
- Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305722
- Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
- Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X
- Szabó Miklós: Milyen vagy, Magyarország?... = História VI. évf. (1984) 4. sz.
