„Kereskedelmi Világszervezet” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
16 053 szerkesztés
a Bot: vi:Tổ chức Thương mại Thế giới egy korábban kiemelt cikk
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
:''A '''WTO''' lehetséges további jelentéseiről lásd [[WTO (egyértelműsítő lap)]]''
:''A '''WTO''' lehetséges további jelentéseiről lásd [[WTO (egyértelműsítő lap)]]''


A '''Kereskedelemi Világszervezet''', ([[Angol nyelv|angolul]]: ''World Trade Organization'', [[Francia nyelv|franciául]]: ''Organisation mondiale du commerce'', [[Spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Organización Mundial del Comercio'', röviden: ''WTO'') egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a [[nemzetközi kereskedelem]] [[szabadkereskedelem|liberalizációja]] az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok ([[vám]]ok, [[Szubvenció|exportszubvenciók]]) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO [[1995]]. [[Január 1|január 1-jén]] jött létre az [[1947|1947-ben]] megkötött [[GATT]] (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) utódaként. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést [[1994]]. [[Április 16|április 16-án]], a [[marokkó]]i [[Marrakesh]]ben írták alá.
A '''Kereskedelemi Világszervezet''', ([[Angol nyelv|angolul]]: ''World Trade Organization'', [[Francia nyelv|franciául]]: ''Organisation mondiale du commerce'', [[Spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Organización Mundial del Comercio'', röviden: ''WTO'') egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a [[nemzetközi kereskedelem]] [[szabadkereskedelem|liberalizációja]] az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok ([[vám]]ok, [[Szubvenció|exportszubvenciók]]) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO [[1995]]. [[január 1.|január 1-jén]] jött létre az [[1947]]-ben megkötött [[GATT]] (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) utódaként. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést [[1994]]. [[április 16.|április 16-án]], a [[marokkó]]i [[Marrakesh]]ben írták alá.


== Tagok ==
== Tagok ==

A lap 2014. október 22., 23:00-kori változata

Kereskedelmi Világszervezet
Alapítva1995. január 1.
SzékhelyGenf, Svájc
Tagság160 ország[1]
Nyelvekangol, francia, spanyol[2]
FőigazgatóRoberto Azevêdo
Költségvetés196 millió svájci frank[3]
Dolgozók száma640
A Kereskedelmi Világszervezet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereskedelmi Világszervezet témájú médiaállományokat.
A WTO lehetséges további jelentéseiről lásd WTO (egyértelműsítő lap)

A Kereskedelemi Világszervezet, (angolul: World Trade Organization, franciául: Organisation mondiale du commerce, spanyolul: Organización Mundial del Comercio, röviden: WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO 1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) utódaként. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést 1994. április 16-án, a marokkói Marrakeshben írták alá.

Tagok

Jelenleg 157 ország a tagja, utoljára 2012. augusztus 24-én Vanuatu lépett be a szervezetbe. Tagja még az Európai Unió is, 1995. január 1. óta szerepel a listán. A huszonhét tagállam képviselője az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Peter Benjamin Mandelson.

A WTO főigazgatója Roberto Azevêdo.

A WTO kétharmadát a fejlődő országok teszik ki, akik az eddigi tapasztalat alapján csoportokba tömörülnek az értekezleteken. Az egyik legjelentősebb tömörülés a mexikói Cancún városában tartott WTO-értekezleten alakult ki, ez a G-20 elnevezést kapta. A „húszak csoportja” többek között az agrárszubvenciók leépítését tűzte ki célul.

Célok

A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a kereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelemliberalizáció közgazdasági megindoklása a szabadkereskedelem sokrétű előnyein alapul.

Alapelvek

  • Kölcsönösség (reciprocitás) elve: a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak. Erre egyrészt azért van szükség, mert a saját nemzeti piac védelmének leépítése – bizonyos közgazdaságtani nézetek felfogásával ellentétben – a politikusok és egyes nemzetek szemszögéből nem feltétlen jelent előnyt. A politikusok sokkal inkább a más országokba való könnyített exportlehetőségekre hajlamosak fókuszálni. Másrészt a kölcsönösség elve alapján a társadalom is inkább hajlamos elfogadni a saját nemzeti piac védelmének feladását.
  • Engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak. Az intézményesítés egyben azt is megnehezíti, hogy esetleges belpolitikai nyomástól vezéreltetve a politikusok utólag visszavonják egy-egy országnak vagy országcsoportnak tett kereskedelmi engedményeiket és újra elkezdjék védeni nemzeti piacaikat.

Így megoldhatóvá válik a nemzetközi kapcsolatokra oly jellemző fogolydilemma (mindkét résztvevő jobban jár, ha kooperál a másikkal – viszont egyiknek sem áll érdekében megtenni az első lépést, mert az csak akkor hoz neki hasznot, ha a másik utána ugyanígy cselekszik) és a "relativ gains problem" (csak addig éri meg egy országnak kooperálni, amíg senki nem tud nagyobb előnyre szert tenni ebből a kooperációból, mint ő maga). Más szóval a Kereskedelmi Vilagszervezet tevékenysége nem más, mint különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő és szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni (például bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorokat védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.

Tárgyalási fordulók (miniszteri konferenciák)

  • "Kennedy-forduló" (1964-1967): itt elsősorban dömpingellenes intézkedésekről szóltak a tárgyalások.
  • "Tokió-forduló" (1973-1979): a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is (ez alatt beviteli korlátozásokat, exportszubvenciókat, negatív diszkriminációt és dömpinget értenek)
  • "Uruguay-forduló" (1986-1993), a WTO létrehozatala (1995): itt a nemzetközi kooperációt a kereskedelempolitika egész területére kiterjesztették. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozóan alapszabályokat fogadtak el.

Az 1986-ban kezdődő forduló helyszíne Punta del Este

  • "Doha-forduló" (2001-2006): az itt elfogadott Doha-menetrend (Doha Development Agenda) a nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját hivatott elősegíteni.

Hivatkozások

  1. ↑ Members and Observers at WTO official website
  2. ↑ The WTO: Languages, Documentation and Information Management Division. WTO hivatalos weboldal. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
  3. ↑ „WTO Secretariat budget for 2011”, WTO official site (Hozzáférés: 2008. augusztus 25.) 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kereskedelmi_Világszervezet&oldid=15240132”