„Vatikán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Rita (vitalap | szerkesztései) a Rita átnevezte a(z) Szerkesztő:Rita/A Vatikán világörökségi helyszínei lapot a következő névre: Vatikán világörökségi helyszínei |
(Nincs különbség)
|
A lap 2014. október 9., 20:55-kori változata
A Vatikán területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára.
A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük a Vatikán küldöttei 1982-ben.
Név | Kép | Leírás | Típus | Év |
---|---|---|---|---|
Róma történelmi központja | A világörökségi helyszín eredetileg Róma ókori és középkori történelmének épületeit és műemlékeit foglalta magába. Kezdetben az aureliusi falak által körülzárt történelmi városközpontot jelentette, majd 1990-ben kiterjesztették, így ma az Olaszországhoz és a Vatikánhoz egyaránt tartozó helyszínhez része Róma történelmi központja, a Vatikán területen kívüli birtokai és a San Paolo fuori le mura-bazilika. A város történelmi központjának legfontosabb műemlékei a Forum Romanum, Augustus és Hadrianus császárok mauzóleumai, a Colosseum, Constantinus diadalíve, a Pantheon, valamint a középkori és a barokk Róma templomai és épületei. A Vatikán államot létrehozó, az Olaszország és a Szentszék között 1929-ben aláírt lateráni egyezmény szerint a Szentszék tulajdonában maradt a lateráni épületegyüttes, a Santa Maria Maggiore-bazilika és a San Paolo fuori le mura bazilikák, valamint a Palazzo Propaganda Fide, a Palazzo Maffei és a Palazzo del Sant Uffzio. | kulturális | 1980 | |
Vatikán | A Szent Péter-bazilikát, a Szent Péter teret és a Vatikáni Palotát magába foglaló Vatikánváros a keresztény világ egyik legszentebb helye és egyben a vallásos művészet egyik központja is. A Szentszék és Olaszország között 1929-ben aláírt Lateráni egyezmény szerint a független Vatikán kevesebb mint 0,5 négyzetkilométer felett rendelkezik. Legfontosabb épülete a Szent Péter-bazilika azon a helyen áll, ahol Péter apostolt a hagyomány szerint eltemették. A jelenleg látható épület már a második ugyanazon a helyen, az első templomot a 4. század első felében emelték. A mostani templom építése 1506-ban, II. Gyula pápa idejében kezdődött, 1667-ben fejeződött be és a kor leghíresebb művészei, Bramante, Michelangelo, Raffaello és Bernini dolgoztak rajta. A bazilika előtti kettős oszlopsorral határolt azonos nevű tér Bernini tervei szerint épült a 17. század közepén. A Vatikáni Palota egy hosszú építkezési folyamat eredménye amely során a középkortól kezdve az egymást követő pápák igyekeztek felülmúlni elődeiket. Az épületegyüttes a pápa hivatalos rezidenciája, emellett itt találhatók a Vatikáni Múzeumok, amelyeknek legismertebb része a Sixtus-kápolna Michelangelo freskóival. | kulturális | 1984 |
Elhelyezkedésük
Források
- A Vatikán az UNESCO Világörökség oldalán (angolul)
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó. ISBN 963-09-6595-8 (2011)
- UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó. ISBN 963-991-049-2 (2010)