„Bakonypéterd” változatai közötti eltérés

	Bakonypéterd
; Bakonypéterd címere	; Bakonypéterd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Pannonhalmi
Kistérség	Pannonhalmai
Jogállás	község
Polgármester	Bolla Tünde
Irányítószám	9088
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	296 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	26,25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 47′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 47′ 44″
	Bakonypéterd Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Bakonypéterd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonypéterd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. október 9., 14:02-kori változata

Bakonypéterd (németül: Petersdorf^[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai járában található.

Fekvése

A Bakony északi szélén, a Bakonyalján helyezkedik el. A Sokorói-dombság délkeleti szélén a Győrt Veszprémmel összekötő 82-es főközlekedési út mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város Pannonhalma (10 km).

Közlekedés

A községtől 2 km távolságra, a 82-es úttal párhuzamosan halad a Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek a község keleti szélén megállója van. A közlekedés java része autóbusszal bonyolódik le a Kisalföld Volán Rt, illetve a nyári időszakban Veszprémbe, a Balatonra menő Balaton Volán járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu Románd felől egy 2 km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Azért érdemes megemlíteni, mert ez az útvonal lerövidíti a Pápa és a környező községek felé való haladást.

Története

Az ásatások során feltárt leletek alapján, itt az emberi élet nyomaival, már a késő bronzkor elején találkozhatunk. Péterd első okleveles említését 1357-ből ismerjük, amikor is Peturdnak nevezték. A Bakonypéterd név csak 1913-ban szerepel először a Magyar Helységnévtárban. A középkorban a pannonhalmi bencés apátság és az egytelkes nemesek közös birtoka volt. 1544-ben a török háborúk idején elnéptelenedett, majd 1675-ben megkísérelték az újra betelepítését. Moson vármegyéből illetve német nyelvű területekről érkeztek 1715-ben szabad költözési joggal bíró jobbágyok.

A telepesek megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, hasonlóan a környező településekben letelepedettekkel. A föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű gyümölcstermelésre alkalmas. A keskeny vizenyős rétektől kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántóföld. Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk, mely benyúlik a romándi szőlők mögé. Legmagasabb pontja a péterdi hegy 236 m-es magasságával. A falun folyik keresztül a Bornát-ér, mely az év nagyobb részében időszakos vízfolyás. Azonban nagyobb esőzések után megárad és a település mélyebben fekvő mezőgazdasági területeit el, szokta önteni. Fényes Elek 1851-es leírása megemlíti, hogy a községnek „Jó bora van.” A meghatározó foglalkozási ág továbbra is a mezőgazdaság maradt. 1910 és 1960 között csak 23%-kal csökkent az őstermelők száma.

A település lakosainak száma az elmúlt évszázadokban kis ingadozásokkal állandónak mondható. Inkább lassú fogyásról lehet beszélni a kilencvenes évekig. Az 1960-as évektől kezdve a nagymértékű iparosodás miatt az elvándorlás fokozódott. Az 1945 utáni kitelepítést ellensúlyozta, hogy helyettük hasonló nagyságú betelepítés zajlott le.

A község 1950-ig a romándi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett. 1963-ban négy település közös tanácsot hozott létre romándi székhellyel, melynek egyik társközsége volt. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választottak Ekkor ismét a romándi körjegyzőség tagja lett, ahonnan 1996-ban kilépett. Önállóságát néhány éven át megőrizve, 2003. január 1-jétől Tarjánpusztával és Győrasszonyfával körjegyzőséget hozott létre tarjánpusztai székhellyel. A második világháború után Összefogás néven 17 fővel alakítottak tszcs-ket (1948-ban és 1952-ben), amelyek 1955-ben egyesültek. A termelőszövetkezet 1956-ban feloszlott, de a következő évben újjászervezték. 1962-ben a romándi, 1975-ben a veszprémvarsányi tsz.-szel egyesült.

Két tantermes katolikus elemi iskoláját 1948-ban államosították, később körzetesítették. Az alsó tagozatosak Romándra, a felsőtagozatosok Veszprémvarsányba járnak iskolába. 1998-tól az általános iskola alsó tagozatát valamint a napköziotthonos óvodát társulásban Romándon látták el. A társulási szerződést 2003-ban felmondták, de a gyermekek továbbra is Romándra, Veszprémvarsányba és a megyeszékhelyre járnak iskolába. A háziorvosi és a védőnői szolgálatot továbbra is Romándról látják el. A községben orvosi rendelőt tartanak fenn. Ezenkívül kultúrház is van a településen. A felhasználást a képviselő testület és a lakosság másként képzeli el. Az elmúlt években az idősebb lakosság igényeinek kiszolgálására (ételszállítás, orvosi kezelésre való elvitel, illetve nagyobb bevásárlások lebonyolítása) falugondnoki szolgálatot hoztak létre.

A községet 1936-ban villamosították. 1945 után szerény fejlődés volt a faluban. Bővítették az iskolát, járdát. Orvosi rendelőt, ravatalazót művelődési házat, élelmiszer és italboltot építettek. A községet elkerülő 82–es főút szakaszát 1963-ban, a romándi összekötő utat 1969-ben építették meg. Római katolikus temploma 1817-ben, klasszicista stílusban épült meg. A település határában, önkormányzati tulajdonban egy sportpálya van, amelyet a környező településekkel közösen (Lázi, Románd) használnak. Korábban eredményes labdarúgó szakosztálya mára csak néhány lelkes hobbiból játszóra korlátozódik. A győri agglomerációs gyűrű telítődése folytán néhány éve megindult a letelepedési kedv a faluban. A falu Ravazdhoz eső végén egyre több új, korszerű komfortos lakás épül fel. A település korábban Veszprém megyéhez tartozott, de népi kezdeményezés nyomán 1999. június 30-án Győr-Moson-Sopron megyébe került át.

A környéken már csak három kis településen nincs még vezetékes szennyvíz elvezetés, annak ellenére, hogy néhány km-rel arrébb Veszprémvarsányban, illetve Bakonyszentlászlón nagy kapacitású szennyvíztisztító telepek működnek, amelyek a település folyékony hulladékát fogadni tudná.

Nevezetességei

Római katolikus templom: klasszicista stílusú, 19. század eleje.
A községben az I. és II. világháborús hősi halottaknak 1990-ben közös emlékművet állítottak.
A millenniumi emlékzászlót Arnold Mihály, a VÁM és pénzügyőrség volt országos parancsnoka, a község szülötte ünnepélyes külsőségek között adta át 2001-ben.

Hivatkozások

↑ Bakonypéterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)

További információk

Bakonypéterd (angol nyelvű)

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

[1] Bakonypéterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)

[e0cc77a2fbb044009cae8065d572b54b51066279-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] ttp://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)

[1]

[2]

[3]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
  | régió = Nyugat-Dunántúl
  | megye = Győr-Moson-Sopron
+ | járás = Pannonhalmi
  | kistérség = Pannonhalmai
  | rang = [[község]]
@@ 18. sor: / 19. sor: @@
 [[Fájl:Bakonypéterd Peturd fogadó buszmegálló mellett.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|A buszmegálló]]
-'''Bakonypéterd''' ({{németül|Petersdorf}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Pannonhalmai kistérség]]ben található.
+'''Bakonypéterd''' ({{németül|Petersdorf}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Pannonhalmai járá]]ban található.
 == Fekvése ==
-A [[Bakony]] északi szélén, a [[Bakonyalja (tájegység)|Bakonyalján]] helyezkedik el. A [[Sokorói-dombság]] délkeleti szélén a [[Győr]]t [[Veszprém]]mel összekötő [[82-es főút|82-es főközlekedési út]] mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város [[Pannonhalma]] (10&nbsp;km).
+A [[Bakony]] északi szélén, a [[Bakonyalja (tájegység)|Bakonyalján]] helyezkedik el. A [[Sokorói-dombság]] délkeleti szélén a [[Győr]]t [[Veszprém]]mel összekötő [[82-es főút (Magyarország)|82-es főközlekedési út]] mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város [[Pannonhalma]] (10&nbsp;km).
 === Közlekedés ===
-A községtől 2&nbsp;km távolságra, a 82-es úttal párhuzamosan halad a [[Győr–Veszprém-vasútvonal]], melynek a község keleti szélén megállója van. A közlekedés java része autóbusszal bonyolódik le a Kisalföld Volán Rt, illetve a nyári időszakban Veszprémbe, a Balatonra menő Balaton Volán járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu [[Románd]] felől egy 2&nbsp;km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Azért érdemes megemlíteni, mert ez az útvonal lerövidíti a [[Pápa (település)|Pápa]] és a környező községek felé való haladást.
+A községtől 2&nbsp;km távolságra, a 82-es úttal párhuzamosan halad a [[Győr–Veszprém-vasútvonal]], melynek a község keleti szélén megállója van. A közlekedés java része autóbusszal bonyolódik le a [[Kisalföld Volán]] Rt, illetve a nyári időszakban Veszprémbe, a Balatonra menő [[Balaton Volán]] járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu [[Románd]] felől egy 2&nbsp;km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Azért érdemes megemlíteni, mert ez az útvonal lerövidíti a [[Pápa (település)|Pápa]] és a környező községek felé való haladást.
 == Története ==
@@ 30. sor: / 31. sor: @@
 Az ásatások során feltárt leletek alapján, itt az emberi élet nyomaival, már a késő bronzkor elején találkozhatunk. Péterd első okleveles említését [[1357]]-ből ismerjük, amikor is Peturdnak nevezték. A ''Bakonypéterd'' név csak 1913-ban szerepel először a Magyar Helységnévtárban. A középkorban a pannonhalmi bencés apátság és az egytelkes nemesek közös birtoka volt. [[1544]]-ben a török háborúk idején elnéptelenedett, majd [[1675]]-ben megkísérelték az újra betelepítését. [[Moson vármegye|Moson vármegyéből]] illetve német nyelvű területekről érkeztek [[1715]]-ben szabad költözési joggal bíró [[jobbágy]]ok.
-A telepesek megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, hasonlóan a környező településekben letelepedettekkel. A föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű gyümölcstermelésre alkalmas. A keskeny vizenyős rétektől kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántóföld.  Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk, mely benyúlik a romándi szőlők mögé. Legmagasabb pontja a péterdi hegy 236 m-es magasságával. A falun folyik keresztül a Bornát ér, mely az év nagyobb részében időszakos vízfolyás. Azonban nagyobb esőzések után megárad és a település mélyebben fekvő mezőgazdasági területeit el, szokta önteni. [[Fényes Elek]] 1851-es leírása megemlíti, hogy a községnek „Jó bora van.” A meghatározó foglalkozási ág továbbra is a mezőgazdaság maradt. 1910 és 1960 között csak 23%-kal csökkent az őstermelők száma.
+A telepesek megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, hasonlóan a környező településekben letelepedettekkel. A föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű gyümölcstermelésre alkalmas. A keskeny vizenyős rétektől kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántóföld.  Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk, mely benyúlik a romándi szőlők mögé. Legmagasabb pontja a péterdi hegy 236 m-es magasságával. A falun folyik keresztül a [[Bornát-ér]], mely az év nagyobb részében időszakos vízfolyás. Azonban nagyobb esőzések után megárad és a település mélyebben fekvő mezőgazdasági területeit el, szokta önteni. [[Fényes Elek]] 1851-es leírása megemlíti, hogy a községnek „Jó bora van.” A meghatározó foglalkozási ág továbbra is a mezőgazdaság maradt. 1910 és 1960 között csak 23%-kal csökkent az őstermelők száma.
 A település lakosainak száma az elmúlt évszázadokban kis ingadozásokkal állandónak mondható. Inkább lassú fogyásról lehet beszélni a kilencvenes évekig. Az 1960-as évektől kezdve a nagymértékű iparosodás miatt az elvándorlás fokozódott. Az 1945 utáni [[kitelepítés]]t ellensúlyozta, hogy helyettük hasonló nagyságú betelepítés zajlott le.
-A község 1950-ig a romándi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett. 1963-ban négy település közös tanácsot hozott létre romándi székhellyel, melynek egyik társközsége volt. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választottak Ekkor ismét a romándi körjegyzőség tagja lett, ahonnan 1996-ban kilépett. Önállóságát néhány éven át megőrizve, 2003. január 1-jétől Tarjánpusztával és Győrasszonyfával körjegyzőséget hozott létre tarjánpusztai székhellyel.
+A község 1950-ig a [[románd]]i [[körjegyzőség]]hez tartozott. 1950-től 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett. 1963-ban négy település közös tanácsot hozott létre romándi székhellyel, melynek egyik társközsége volt. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választottak Ekkor ismét a romándi körjegyzőség tagja lett, ahonnan 1996-ban kilépett. Önállóságát néhány éven át megőrizve, 2003. január 1-jétől [[Tarjánpuszta|Tarjánpusztával]] és [[Győrasszonyfa|Győrasszonyfával]] körjegyzőséget hozott létre tarjánpusztai székhellyel.
 A [[második világháború]] után Összefogás néven 17 fővel alakítottak tszcs-ket (1948-ban és 1952-ben), amelyek 1955-ben egyesültek. A termelőszövetkezet 1956-ban feloszlott, de a következő évben újjászervezték. 1962-ben a romándi, 1975-ben a veszprémvarsányi tsz.-szel egyesült.
@@ 40. sor: / 41. sor: @@
 A községet 1936-ban villamosították. 1945 után szerény fejlődés volt a faluban. Bővítették az  iskolát, járdát. Orvosi rendelőt, ravatalazót művelődési házat, élelmiszer és italboltot építettek. A községet elkerülő 82–es főút szakaszát 1963-ban, a romándi összekötő utat 1969-ben építették meg.
-Római katolikus temploma 1817-ben, klasszicista stílusban épült meg. A település határában, önkormányzati tulajdonban egy sportpálya van, amelyet a környező településekkel közösen (Lázi, Románd) használnak. Korábban eredményes labdarúgó szakosztálya mára csak néhány lelkes hobbiból játszóra korlátozódik.
+Római katolikus temploma 1817-ben, klasszicista stílusban épült meg. A település határában, önkormányzati tulajdonban egy sportpálya van, amelyet a környező településekkel közösen ([[Lázi]], [[Románd]]) használnak. Korábban eredményes labdarúgó szakosztálya mára csak néhány lelkes hobbiból játszóra korlátozódik.
 A győri agglomerációs gyűrű telítődése folytán néhány éve megindult a letelepedési kedv a faluban. A falu Ravazdhoz eső végén egyre több új, korszerű komfortos lakás épül fel.
-A település korábban Veszprém megyéhez tartozott, de [[népi kezdeményezés]] nyomán [[1999]]. [[június 30.|június 30-án]] Győr-Moson-Sopron megyébe került át.
+A település korábban [[Veszprém megye|Veszprém megyéhez]] tartozott, de [[népi kezdeményezés]] nyomán [[1999]]. [[június 30.|június 30-án]] Győr-Moson-Sopron megyébe került át.
 A környéken már csak három kis településen nincs még vezetékes szennyvíz elvezetés, annak ellenére, hogy néhány km-rel arrébb [[Veszprémvarsány]]ban, illetve [[Bakonyszentlászló]]n nagy kapacitású szennyvíztisztító telepek működnek, amelyek a település folyékony hulladékát fogadni tudná.
@@ 55. sor: / 56. sor: @@
 ==További információk==
 * [http://www.crwflags.com/fotw/flags/hu-gm-bp.html Bakonypéterd (angol nyelvű)]
+{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
+{{Pannonhalmi járás}}
 {{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország||Földrajz}}
-{{Pannonhalmai kistérség}}
-{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
 {{DEFAULTSORT:Bakonypeterd}}
 [[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]