„Türoszi Vilmos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link FA template (handled by wikidata)
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox
| név =Türoszi Vilmos
| kép =William of tyre.jpg
| képméret =240px
| képaláírás =Türoszi Vilmos, krónikaírás közben ([[13. század]]i ábrázolás)
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =a történetírás atyja
| nemzetiség =olasz (?)
| állampolgárság =
| születés dátuma =[[1130]] körül
| születés helye =[[Jeruzsálem]]
| halál dátuma =[[1186]]. [[szeptember 29.]]
| halál helye =[[Türosz]]
| házastárs =
| gyermekei =
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =[[történettudomány]]
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái =Historia rerum in partibus transmarinis gestarum
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}

'''Türoszi Vilmos''' ([[1130]] körül – [[1186]]. [[szeptember 29.]]) középkori történetíró és pap. Türosz püspökeként a II. Vilmos nevet viselte, és a [[keresztes háborúk]] kortársaként értékes információkkal szolgál a Jeruzsálemi történet című krónikájában.
'''Türoszi Vilmos''' ([[1130]] körül – [[1186]]. [[szeptember 29.]]) középkori történetíró és pap. Türosz püspökeként a II. Vilmos nevet viselte, és a [[keresztes háborúk]] kortársaként értékes információkkal szolgál a Jeruzsálemi történet című krónikájában.
[[Image:William of tyre.jpg|thumb|Türoszi Vilmos, krónikaírás közben]]


==Élete==
==Élete==

A lap 2014. október 6., 07:47-kori változata

Türoszi Vilmos
Türoszi Vilmos, krónikaírás közben (13. századi ábrázolás)
Türoszi Vilmos, krónikaírás közben (13. századi ábrázolás)
Életrajzi adatok
Született1130 körül
Jeruzsálem
Elhunyt1186. szeptember 29.
Türosz
Ismeretes minta történetírás atyja
Nemzetiségolasz (?)
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkáiHistoria rerum in partibus transmarinis gestarum
A Wikimédia Commons tartalmaz Türoszi Vilmos témájú médiaállományokat.

Türoszi Vilmos (1130 körül – 1186. szeptember 29.) középkori történetíró és pap. Türosz püspökeként a II. Vilmos nevet viselte, és a keresztes háborúk kortársaként értékes információkkal szolgál a Jeruzsálemi történet című krónikájában.

Élete

Türoszi Vilmos felfedezi Balduinon a lepra első jeleit

Jeruzsálemben nőtt fel, a Jeruzsálemi Királyságban. Családja itáliai vagy galliai származású, jómódú kereskedőcsalád volt. Rokonai valószínűleg részt vettek az I. keresztes hadjáratban, vagy röviddel azután érkeztek meg. Vilmos 1130 körül született, egy bátyja volt Ralph, aki Jeruzsálem nem nemesi származású és a kereskedőcéh élén álló vezetője lett. Anyjáról csak annyit tudunk, hogy 1165 előtt halt meg.

Vilmos tanítómestere Johannes Pisanus volt, aki később bíborosi rangra emelkedett, és III. Sándor ellenpápáját, IV. Viktort támogatta. Több mint 20 évet töltött a hét szabad művészet és a kánonjog tanulmányozásával Európa különböző egyetemein. Megfordult Párizsban, Orleánsban, Bolognában. Olyan mesterei voltak, mint Robert de Melun és Adam de Parvo Ponte. Tudjuk, hogy a klasszikus ókori szerzőket Hilarius Orleanensis tanította neki, Soissons-i Vilmostól Euklidész tanait, Petrus Lombardustól pedig teológiát tanult. Bolognában a római jogot a "négy doktortól" tanulta. Művének a saját taníttatására vonatkozó része kiemelkedő forrás a XII. századi reneszánsz kulturális jelenségéhez, mivel Vilmos kapcsolatban állt szinte az összes vezető értelmiségivel.

A Királyság egyik legmagasabb rangú tisztségviselőjeként Vilmos vezette a királyság küldöttségét a III. lateráni zsinatra, ahol fellépett egy újabb kereszteshadjárat indítása mellett.1165-ben tért vissza Jeruzsálembe, ahol I. Amalrik király bizánci követségbe küldte, jórészt azért, hogy az újabb keresztesek bizánci átengedését kieszközölje. Vilmos a király fiának, a későbbi IV. Balduinnak lett a tanára. Ő fedezte föl a király fiának lepráját is. Amalrik halála után kancellár és Türosz érseke lett. Beleavatkozott a Jeruzsálemi Királyságban kibontakozó trónviszályokba, ahol a később kudarcot valló pártot támogatta. Emiatt személye és a türoszi érsekség szerepe is háttérbe szorult a Jeruzsálemi Latin Patriarchátussal szemben.

Művei

Vilmos beszámolót készített a lateráni zsinaton történtekről, valamint megírta az iszlám államok történetét Mohamed idejétől. Sajnos mindkét műve elveszett. Fennmaradt viszont a Jeruzsálemi királyság történetéről írt története a Historia rerum in partibus transmarinis gestarum (Kb. A tengerentúl viselt dolgok története). E művet emlegetik még a Historia Ierosolimitana (Kb. Jeruzsálemi történet) címen is. A Historiát a 13. században több történetíró folytatta.

Ez utóbbi műve azért is érdekes, mivel röviddel Vilmos halála után franciára is lefordították, így nemcsak kiváló forrás a Jeruzsálemi Királyság történetéről, hanem francia nyelvtörténeti emlék is.

Feldolgozás

A Mennyei királyság című film az ő munkáján alapul.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a William of Tyre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Magyar nyelvű forrás